Szemembe nézve nem látsz már álmokat,
fáradt lelkemben él már a kárhozat,
nem rajzolok már kék égre felleget,
arra kérlek csak, ne szeress engemet.
Szívemben felverte sátrát a bánat,
kart öltve sétál benne az alázat.
Háztetők vérvörös szigetén szenvedett,
könnyezve arra kér, ne szeress engemet.
Kezedet hiába nyújtod most énfelém,
falakba ütközik ezen a féltekén.
Fogadni nem tudom tőled a szerelmet,
engedj hát utamra, ne szeress engemet.
Hegedűk bús dala siratja hangomat,
utolszor mondom e szomorú szavakat:
nekünk a sors keze nem osztott szerepet,
búcsúzom, ég veled, ne szeress engemet...
fáradt lelkemben él már a kárhozat,
nem rajzolok már kék égre felleget,
arra kérlek csak, ne szeress engemet.
Szívemben felverte sátrát a bánat,
kart öltve sétál benne az alázat.
Háztetők vérvörös szigetén szenvedett,
könnyezve arra kér, ne szeress engemet.
Kezedet hiába nyújtod most énfelém,
falakba ütközik ezen a féltekén.
Fogadni nem tudom tőled a szerelmet,
engedj hát utamra, ne szeress engemet.
Hegedűk bús dala siratja hangomat,
utolszor mondom e szomorú szavakat:
nekünk a sors keze nem osztott szerepet,
búcsúzom, ég veled, ne szeress engemet...