Éji lepke szállt le bársony est leplére,
Hogy kecses táncát lejtse ottan kedvére.
Párás éj hátán forró lehelet,
Útnak indul a vágy, s a képzelet.
Bőrselyem fátyolán nedves tenyér,
Libabőrös testnek ő a kenyér.
Egy vágyó érintés megváltás tud lenni,
Az akarlaknak fog engedelmeskedni...
Lázas szenvedéllyel bőr bársonya pirul,
E heves akkordra még az éj is virul.
Ég kötényén csillagok játszanak,
Minden részletet lesni akarnak.
Beteljesült vágy remegve felsír,
Éhes érintés ujja szeretleket ír.
Mámoros légben lepke szálldos szédülten,
Meztelen vállra hull vágytól részegülten...
0 Megjegyzések