Tisztelt írók és költők. Nektek is lehetőségetek van arra, hogy portálunkon megjelenjetek a menüben található Tartalom beküldése linkre kattintva.

Széllné Gera Andrea: A katica kabátjának története

Egykor a katica hátán
nem voltak még pettyek,
el is volt kenődve ezért,
azt hiszem, egy cseppet.

Ityergett-pityergett,
a könnye potyogott,
könnyei közt maga elé
ekképpen motyogott:

Ó, én unalmas, piros-
kabátos bogár!
Bár lennék két színű,
a könnyem se folyna már!

Két színű: ez kevés!
Bár lenne mintám, izgi!
Nem lenne több sírás,
nem lenne több hiszti!

Zsebkendőért nyúlt, ám
fátyolszegélyt fogott,
ami véletlenül
egy tündérhez tartozott.

Hohó! - szólt a tündér.
Hallottam bánatod,
ettől függetlenül
a fátylam nem használhatod!

Nesze, itt egy zsepi,
fújd ki szépen orrod,
aztán egykettőre
megoldjuk a gondod!

Szóval kéne minta,
jó lenne egy új szín,
amit ha felöltesz,
menőbb lesz a külcsín.

Nem azért mondom, de
nagy mázlid van, kedves,
olyan mintát kapsz, amivel
divatot teremtesz.

A piros, mint alapszín,
jó a feketéhez, kedves
minta, és játékos
szerintem a pettyes.

A katica ámult-bámult
a szakértő tündéren,
azóta hord pettyes rucit
piros-feketében.
Reactions