A
globalizációról és a partikularizmusról, Trieszt és Fiume viszonyáról,
valamint Duna című esszéregényéről is beszélt a XIX. Budapesti
Nemzetközi Könyvfesztiválon megtartott pénteki sajtótájékoztatóján a
fesztivál díszvendége, Claudio Magris író.
(MTI) A két évig szenátori tisztséget is
vállaló, világhírű trieszti író újságírói kérdésre válaszolva úgy vélte:
a globalizáció, a kapitalizmus abban az esetben lehet veszélyes, ha
elveszti a kapcsolatát a valósággal, a mindennapi élettel; ha a pénzt
csak önmagában nézi, és az nem jelent többé kenyeret, árut, mögötte az
azt előállító munkással.
Claudio Magris
emlékeztetett, hogy az arrogáns finánckapitalizmus is okozott
katasztrófákat a történelemben, nemcsak a kommunizmus. Felhívta
ugyanakkor a figyelmet: noha a helyi gazdasági és kulturális értékek
védelme alapvető fontosságú, a saját közösségekbe való bezárkózás, a
partikularizmus nem megoldás. "Néhány éve egy politikus felvetette, hogy
az olasz irodalmat nem egységesen, hanem tartományi szintre bontva
kellene oktatni, ami nonszensz. Képzeljük el, hogy a toszkán diákok
tanulnak Dantéról, de a lombardiaiak nem..." – hozott példát.
Duna című világhírű
esszéregényéről szólva elismerte, a folyó valóban metaforaként is jelen
van a műben, hiszen Hérakleitosz óta a változás szimbóluma. A kötet
ilyen értelemben valóban megjeleníti az életet: az egyén is állandóan
változik, és nem teljesen azonos korábbi önmagával – emlékeztetett.
A Duna azért is lehet különösen erős metafora, mert sok kultúrát, népet, különböző világokat köt össze – tette hozzá.
Claudio Magris a Fiume és Trieszt
kapcsolatára vonatkozó kérdésre válaszolva elmondta, nemcsak
szülővárosához, Trieszthez, hanem Fiuméhoz is erős személyes kapcsolat
fűzi, hiszen ott született felesége. Marisa Madieri Verde acqua
(Zöld víz) című regényében felidézi az isztriai és dalmáciai olaszok 2.
világháború utáni exodusának történetét: családjával magának az
írónőnek is el kellett menekülnie Fiuméból.
"Marisa leírta azt a momentumot is, amikor
ő, a szlávok által fenyegetett közegben élő kislány felfedezi, hogy
ősei között horvátok és magyarok is vannak, így rajtuk keresztül
valójában mindhárom világhoz kötődik" – jegyezte meg a könyvfesztivál
díszvendége.
Claudio Magris a két kikötővárost
összehasonlítva úgy vélte, hogy Fiume mindig is nyitottabb, inkább
közép-európai város volt, mint a zárkózottabb, Olaszországhoz régen is
jobban kötődő Trieszt.
Az irodalmi Nobel-díjjal kapcsolatos
esélyeit latolgató felvetésre az író leszögezte: lehet, hogy a londoni
bukmékerek várományosként tartják számon, de kizártnak tartja, hogy ez a
díjról döntő Svéd Királyi Akadémia tagjait befolyásolná.
0 Megjegyzések