Lengyel József: Téli álom

Fehérbe öltöztek a fenyvesek, kint a Hargitán,
Előállt a szánunk, gyere kedves, vár a havas táj,

Repülünk mint a szél, fel a hegyre, húznak a lovak,
Csengettyű szol, siklunk egyre feljebb, és a hó szakad,

Kapaszkodunk fal a hegy csúcsára, hol egy kereszt áll,
Felérünk s a kereszt alatt állva, mondunk egy imát,

Bárhová is vessen,űzzön sorsunk, nem feledjük el,
Vár szent hegyünk, ott fent találkozunk, ugye ott leszel.