Szerelem és boldogság, kéz a kézben,
lüktető vad szilajság, szív a szívben.
Közben mégis lágyság és harmónia,
óh, érti ezt valaha emberfia?
Szárnyalok, repülök fel a magasba
senki nem tud lehúzni a latyakba.
Csak egy érzés tombol, mégis vak vagyok?
miért csodálkoztok, hisz szerelmet kapok.
Szédítő nappalok, mámoros éjek,
mézédes csókok és bódító kéjek,
Azt mondjátok nekem, nélküle éljek?!
Érzések nélkül sötétségbe lépjek,
nem, én szívembe tüskéket nem kérek,
a szerelem örök fényében égek!
0 Megjegyzések