A zsidó polgári családból származó Radnótit két tragédia érte élete során. Születésekor meghalt édesanyja és ikertestvére. Később apja is elhunyt. Mikor később megtudta anyja halálának okát, önvád alakult ki benne.
Művészete: A harmincas évek első felében a humánus értékekben, a józan észben és a klasszikus hagyományokban talált menekvést az üldöztetés elől. Kései versei a szörnyű tapasztalatok felé emelkedő erkölcsi erőt példázzák. Például: Erőltetett menet, Eclogák. Kezdetben avangard hatás érzékelhető a költeményeiben.
Újhold: 1935ben keletkezett. Ezeket a verseket a halál sejtelem szövi át. A költő magányos és csak a szerelemmel tudja oldani a szorongást. A halál azonban minduntalan megjelenik a tájban, a szerelemben.
Meredek út/Negyedik ecloga: 1938as Meredek útban jelenik meg Radnóti első eclogája. A Negyedik eclogában a költő szenvedélyes szabadságvágya szólal meg. Vergilius költeményeinek a fordítása közben döbbent rá Radnóti, hogy hozzá is közel áll az ecloga írás. De ő nem alkalmazza a pásztori műfaj kellékeit. A költeményben a Költő és a Hang beszélnek. A párbeszéd a költői én belső drámáját szólaltatja meg. A költő reménytelen, a Hang bátorítja, idézi a költő életének sikereit. A költő az emberi lét tragikuma ellen tiltakozik, inkább öntudatlan. A rabságból csak a közeledő halál szabadítja fel. “…az égre írj,ha minden összetört…” Radnóti utolsó korszakának vezérfonalává válik.
Á la recherche [á lá rösers]: 1944 Az utolsó hónapokban született versei közül az Á la recherche új színfoltot jelent tragikusan megszakadt életművében. A költő egy pillanatra a múlt felé fordul. Vidám eszmecserék, baráti borozgatások új értelmet nyernek a halál közeledtével visszatekintve. Szerkezet: 1-2. versszak nosztalgia. Mindaz ami a háború előtt történt, olyan távolnak tűnik, mint a gyermekkor emlékei. Marcel Proust regényciklusában, amely Az eltűnt idők nyomában címmel jelent meg. Számba veszi azokat is akiket besoroztak a háborúba. 3-4. versszakban a spanyol polgárháborúra utal, akik fegyvert ragadtak. A munkaszolgálatosokra , a deportáltakra is visszagondol. 5. versszak: A halálnál is rosszabb az amit az élőkkel műveltek. 6.vszak. A még talán élő, távoli vidéken szenvedő társaira gondol. S a holtak szinte jelenvalóvá válnak. 7.vszak. Ezt a költeményt akkor írta, mikor még a hazatérők közé sorolja magát, leülnek barátai asztalokhoz. A meghalt barátok emléke fájdalmat ébreszt benne. A vers utolsó vszakában sem oldódik a szomorúság, de a távoli erdők és az idegen legelők bizonyos megnyugvást okoznak mégis. Versritmusa: A hexameterek egységes ritmusa az emlékezés folyamatát festi alá. Klasszikus formával a költő a téma által az örök emberi voltát is érzékelteti. Hexameter, 6 verslábból álló sor. A verslábak lehetnek daktilusok(-UU)és spondeusok(–). Az 5. versláb mindig daktilus. Apollinaier képverse Radnótihoz hasonlóan elhagyott lányokat és a háborúba vonult barátokat siratja.
Erőltetett menet: 1944. Ez a vers már a bori Lágerben született. A költemény az életösztön, az élethez való ragaszkodás ás a fáradt halál vágy, a megszabadító halál hívása között vergődő ember drámai belső vitája. Két egymásnak felelő 10 soros részből áll. I.rész -> A menetelést. a reményüket vesztett rabok lelkiállapotát jeleníti meg. Az otthon váró asszonyok adnak lelki erőt. A romba dőlt otthonok, feldúlt kertek látomása szétzúzza a reményeket. Az első fele megadás, a kegyetlen tényekből levonja a következtetést, hogy a megszabadító halál maradt számára az egyedüli lehetőség. Erős ellentétel, archaizálás, szokatlan jelzőhasználat, alliterációk és sűrítő szürrealisztikus képek találhatóak. II.rész -> Ez is érvelés. A felebezhetetlennek látszó, kegyetlen tényekből levont következtetésű érvekkel szemben ez a rész az idill vágyának, reményének belső érveket sorakoztatja fel. Versfomra: 13 vagy 14 szótagos nibelungizált alexandrin, a francia alexandrin(hatos vagy hetedfeles jambus, a 3 versláb után sormetszettel)és a nibelungi sor vegyülete. A kettészakított, zökkentett sorok mintha az elkínzott emberek roskadozó, meg-megbotló lépéseinek ritmusát idézik. A sorok lejtése is érzékelteti a remény és a reménytelenség váltakozását.
Razglednicák: rövid helyzetképek a tájról, az emberekről, a költői sorsról.
I. razglednica: a háború ijesztő valóságával a személyiség belső biztonságát, a szerelem fénylő állandóságát állítja szembe Angyal->szépség és józanság megtestesítője. Bogár->pedig a dermedt tehetetlenségé.
II. razglednica: a valóság és az idill képei kerülnek egymás mellé. 1-2. szimmetrikus,szabályos. Az első páros rímű, a második félrímes 8 soros strófa.
III. razglednica: a legművészibb, a legiszonyatosabb valóságot jeleníti meg. Az alliterációk is a borzalom és a félelem érzetét keltik.
IV. razglednica: a tarkónlövés jelenete, melynek során a költő előtt felvillan saját halála is
0 Megjegyzések