Nagy Katalin műfordító a bemutatón elmondta, hogy Dmitrij Mizgulin nemcsak költő, hanem egy orosz bank igazgatója és tiszteletbeli konzul is. A Ha már szavakat adott neked a Megváltó című verseskötetének tematikája és motívumrendszere a természethez, a társadalomhoz és az Istenhez kötődik. Ez a három téma együttesen határozza meg a költő ars poeticáját.
„Mikor először olvastam a verseket, a tájfestők jutottak eszembe” - idézte fel Nagy Katalin. Hozzátette, hogy Mizgulin nem csupán leírja a tájat, hanem képileg pontosan jeleníti meg a négy égtájhoz kötődő természetet. Versekbe öntött szociográfia is a kötet, amely a társadalmi természettel és környezettel is megismerteti az olvasókat, műveiben ott "kísért" a szocializmus tájra és emberre „feszített” öröksége - hangsúlyozta.
Szvetlana Grigorjeva író, költő, műfordító a Mari Írószövetség elnöke. A Lajel, avagy ahol nem alszanak a Targiltisek című meseregénye a mari (cseremisz) mitológiai forrásokból táplálkozik. Lajel egy ország, a kötet szereplői a Targiltisek, a hangoskodással ijesztő szörny-szellemek.
Szvetlana Grigorjeva a bemutatón felidézte, hogy a mitikus Targiltissel, az erdei szellemmel először gyermekkorában találkozott. Falun született, ott az volt a szokás, hogy összejöttek az emberek és különböző mitikus történeteket meséltek egymásnak. "Nagyon izgalmasak voltak ezek a történetek, gyakran nem tudtam miattuk elaludni" - hangsúlyozta az író. Grigorjeva arról is beszélt, hogy tízéves korában kezdett el írni, hazájában, a Mari Köztársaságban dalszövegeket szerez és egy gyermekújság főszerkesztője is.
Szentmártoni János, a Magyar Írószövetség elnöke a bemutatón hangsúlyozta, a szervezet régi hagyománya az, hogy az ünnepi könyvhét alkalmából minden évben egy finnugor nép jeles képviselőjét, költőjét, íróját látja vendégül. "Azért hívjuk meg a kisnépek vagy a kihalástól fenyegetett nyelvek képviselőit, hogy értékeket mentsünk át, értékeket közvetítsünk más kultúrák felé és mi is gazdagodjunk belőlük" - magyarázta az elnök.
(MTI)
„Mikor először olvastam a verseket, a tájfestők jutottak eszembe” - idézte fel Nagy Katalin. Hozzátette, hogy Mizgulin nem csupán leírja a tájat, hanem képileg pontosan jeleníti meg a négy égtájhoz kötődő természetet. Versekbe öntött szociográfia is a kötet, amely a társadalmi természettel és környezettel is megismerteti az olvasókat, műveiben ott "kísért" a szocializmus tájra és emberre „feszített” öröksége - hangsúlyozta.
Szvetlana Grigorjeva író, költő, műfordító a Mari Írószövetség elnöke. A Lajel, avagy ahol nem alszanak a Targiltisek című meseregénye a mari (cseremisz) mitológiai forrásokból táplálkozik. Lajel egy ország, a kötet szereplői a Targiltisek, a hangoskodással ijesztő szörny-szellemek.
Szvetlana Grigorjeva a bemutatón felidézte, hogy a mitikus Targiltissel, az erdei szellemmel először gyermekkorában találkozott. Falun született, ott az volt a szokás, hogy összejöttek az emberek és különböző mitikus történeteket meséltek egymásnak. "Nagyon izgalmasak voltak ezek a történetek, gyakran nem tudtam miattuk elaludni" - hangsúlyozta az író. Grigorjeva arról is beszélt, hogy tízéves korában kezdett el írni, hazájában, a Mari Köztársaságban dalszövegeket szerez és egy gyermekújság főszerkesztője is.
Szentmártoni János, a Magyar Írószövetség elnöke a bemutatón hangsúlyozta, a szervezet régi hagyománya az, hogy az ünnepi könyvhét alkalmából minden évben egy finnugor nép jeles képviselőjét, költőjét, íróját látja vendégül. "Azért hívjuk meg a kisnépek vagy a kihalástól fenyegetett nyelvek képviselőit, hogy értékeket mentsünk át, értékeket közvetítsünk más kultúrák felé és mi is gazdagodjunk belőlük" - magyarázta az elnök.
(MTI)
