A Pro Pannonia Kiadó szeretettel meghívja Önt Gállos Orsolya - Szlovéniai változatok és Dusan Sarotar - Biliárd a Dobay Szállóban című könyvének 2012. november 7-én 17.00 órakor a Szlovén Köztársaság Nagykövetségén tartandó bemutatójára.
Gállos Orsolya magyar pedagógus, műfordító. A Pécsváradi Várbaráti kör alapító elnöke.
1968-1969 között Himesházán általános
iskola pedagógusként dolgozott. 1969-1971 között a Pécsváradi Művelődési
Ház művészeti előadója volt. 1971-től öt évig a pécsváradi
mezőgazdasági szakiskola tanára volt. 1973 óta fordít. 1976-1989 között a
Dunántúli Napló munkatársa és kulturális rovatvezető-helyettes volt.
1989-1991 között a Helyzet főmunkatársa és a Jelenkor szerkesztője volt.
1990-1998 között, valamint 2006 óta önkormányzati képviselő. 1998-tól
öt évig a Ljubljanai Egyetem magyar lektora volt.[1]
A szlovén, magyar, horvát irodalmi kapcsolatokról írt tanulmányokat. Szlovén, horvát, szerb írók műveit, szlovén népmeséket, drámákat, esszéket fordít (pl. France Prešeren, Ivan Cankar, Edvard Kocbek, Ciril Kosmač, Vitomil Zupan, Tomaž Salamun, Aleš Debeljak, Drago Jančar műveit). Helytörténeti monográfiákat írt Pécsváradról.
A szlovén, magyar, horvát irodalmi kapcsolatokról írt tanulmányokat. Szlovén, horvát, szerb írók műveit, szlovén népmeséket, drámákat, esszéket fordít (pl. France Prešeren, Ivan Cankar, Edvard Kocbek, Ciril Kosmač, Vitomil Zupan, Tomaž Salamun, Aleš Debeljak, Drago Jančar műveit). Helytörténeti monográfiákat írt Pécsváradról.
Dusan Sarotar (1968),
szlovén író, költő, publicista, dokumentumfilmek, forgatókönyvek
szerzője. Kiadó és lapszerkesztő Ljubljanában, kritikát, esszét
publikál, irodalmi találkozókat is szervez.
Szülővárosa, Muraszombat nehéz időszakát, a
második világháború utolsó évét, utolsó hónapjait, napjait idézi fel
"Biliárd a Dobray szállóban" című regényével. A városból kivonulnak a
német és a magyar csapatok, a szovjet erők torkolattüzei már
kirajzolódnak az égboltra. Tito partizánjai is megjelennek a környéken.
Ekkor tér vissza Auschwitzból a szerző nagyapja, akinek sorsában
felidéződik a négyszáz muraszombati zsidó tragédiája. Šarotar nemcsak
történelmi dokumentumregényt ír az egykor virágzó polgárváros szlovén,
magyar és zsidó közösségéről, hanem visszaadja a mindenkitől elfeledett
határszéli Muraszombat sajátos, nyomasztó légkörét is. Ennek
megtestesítője a bár és étterem, szálloda és kaszinó valamint bordély
gyanánt egyaránt működő, ma is álló Dobray Szálló a város főterén.