Szívem csak a te neved dobogja,
s a madár is tetteinket siratja.
Az emlék homokjába ennyit vések csupán, s
mai napig szeretlek, s foglak is, még a halál után.
Szívem mély zokogásba kezdett,
s egy embert elrejtett.
Szívemben őrizlek, amíg csak élek,
s ne felejtsd el a velem együtt töltött szépet!
Ne felejtsd, s zárd mélyen emlékeidbe.
Ha rájönnél később, mi rosszat tettél,
ne gyere vissza, mert neked már nem lennék.
S gondolj bele érzéseimbe.
s a madár is tetteinket siratja.
Az emlék homokjába ennyit vések csupán, s
mai napig szeretlek, s foglak is, még a halál után.
Szívem mély zokogásba kezdett,
s egy embert elrejtett.
Szívemben őrizlek, amíg csak élek,
s ne felejtsd el a velem együtt töltött szépet!
Ne felejtsd, s zárd mélyen emlékeidbe.
Ha rájönnél később, mi rosszat tettél,
ne gyere vissza, mert neked már nem lennék.
S gondolj bele érzéseimbe.
