"Lapos megfontolások helyett"

Létrejött a Hazai Attila Emlékére Alapítvány, melynek elnöke Garaczi László lett, a kuratórium tagjai Németh Gábor és Podmaniczky Szilárd. Az Alapítvány célkitűzéseiről Garaczi Lászlóval beszélgettünk.

Hazai Attila Emlékére Alapítvány elnöke Garaczi László lett, a kuratórium tagjai Németh Gábor és Podmaniczky Szilárd, feladata pedig ösztöndíjak adományozása, hagyatékgondozás, évente egyszer felolvasás, kiállítás szervezése, a kiadatlan szövegekből novelláskötet kiadása. Egyelőre ennyi a "hír". Hogyan állt össze az elképzelés és a kuratórium?

Garaczi László: Hazai Attila édesanyja, Hazai Éva hozta, hozza létre az alapítványt, a család barátainak segítségével, a kuratórium tagjairól is vele együtt döntöttünk. Úgy gondolom, azért esett ránk a választás, mert jól ismertük Attilát, a barátai voltunk, és talán nem idegen tőlünk az a szellemiség, attitűd, ami őt jellemezte.

Milyen anyagi alapokra támaszkodik az alapítvány? Régi kérdés, ha valakiről díjat-alapítványt neveznek el, mennyire köthető az ő nevéhez, a szellemiségéhez például ösztöndíjak esetében a sikeres pályázók munkái? Te hogyan látod ezt?

GL: Az alapítvány létrehozása még folyamatban van, anyagi bázisát Hazai Éva biztosítja. Beszélgettünk már a majdani díj vagy ösztöndíj lehetséges jellegéről is, de ennek pontos kimunkálása még hátravan. Szeretnénk, ha a díj kötődne Attila személyéhez, irodalmi munkásságához.

Hazairól többször beszéltél. Mégis, mit tudnál abból a szempontból kiemelni, amely a hiányát írja körül, tehát az alapítvány létrehozását a kegyeleten túl indokolja?

GL: Erről annál pontosabban nem tudnék beszélni, ahogy Németh Gábor a Műhely-kör által szervezett emlékesten a Nyitott Műhelyben: „Én csak arra készültem, hogy veletek leszek, nem írtam semmit, és nem akartam felolvasni semmit. Az ember a barátjának végképp ne legyen szakértője. Gondolkoztam azért, hogy ha meg kell szólalni, mit mondanék. Ma azt tartom fontosnak, hogy bár egyre elkeserítőbb helyen lakunk, és lapos megfontolások irányítanak mindent, az ő élete annak tanúságtétele, hogy lapos megfontolások helyett lehetséges egész életünket az érzelmeink mentén élni. Önazonos volt az élete  minden fontos pillanatban, ez akár tanítássá is válhat. Kívánni csak azt tudom mindenkinek, hogy minél többször találkozzon ezzel az élettel".

Hol tart, elkezdődött-e már a munka? Milyen kiállításra számíthatunk? A hagyatékra mekkora rálátásod van? Egy, esetleg több kötet is várható?

GL: Attila egy novellásköteten dolgozott, úgy tűnik, hogy ezekből a kiadatlan szövegekből össze tudunk állítani egy új könyvet. Ebben Berta Ádám segít minket, aki barátja volt Attilának, és jól ismeri az életművet. Tárgyaltunk egy kiadóval, aki szívesen foglalkozik a kézirattal, és a jövőben természetesen elképzelhető a már megjelent regények és novelláskötetek újrakiadása is, hisz ezek ma már sehol nem kaphatók. A hagyatékban sok kéziratos szöveget, prózát, verseket, drámát találtunk, valamint rengeteg rajzot és festményt, és persze a különböző zenekari felállásokban készült dalokat. Az a tervünk, hogy az alapítvány majdani honlapján ezeknek a műveknek legalább egy része hozzáférhető lesz.

litera.hu