Máté Csaba (Diego): Nem tudom...

Hogy testembe Isten fújt-e leheletet,
Vagy Darwin alkotott engemet?
Nem tudom!
De hogy szívemben hullámzik a szeretet,
És sok olyan van, kit nem kedvelek,
Azt jól tudom!

Hogy az éremnek miért van két oldala?
S a Teremtett, mitől lett oktalan?
Nem tudom!
De hogy az ember a jóhoz is jót toldana,
S mégis Ő e sárgolyó ordasa,
Azt jól tudom!

Hogy az ártatlanság miért ritka dolog?
S mitől bűn az, amire gondolok?
Nem tudom!
De hogy éltemet elnyűtt anyaggal foltozom,
S ezen másokkal is osztozom,
Azt jól tudom!

Hogy az egyetlen Igazt, miért feszítik,
S követőit mi okból kergetik?
Nem tudom!
De hogy rajta vad táncot járt a szeg-tövis,
S keresztjén a harag megtörik,
Azt jól tudom!

Hogy semmi sem biztos, vagy csak hitem kevés?
Esetleg morzsányi még a szenvedés?
Nem tudom!
De hogy az Ön-misszió jót tesz nekem,
S az elszórt magvakat elvetem,
Azt jól tudom!

Foglaljuk hát össze, amit bizton tudok,
S aztán ígérem, elhallgatok,
A Semmit!
Majd agyam a lelkembe szaggatom,
S újra kezdem a tegnapot,
Az Istenit...