A
magyar aszkéta és orgiás remekműve címmel közölt kritikát Nádas Péter
Párhuzamos történetek című regényéről e heti könyvmellékletében a Le
Monde.
Nils C. Ahl és Florence Noiville szerint
az új regény csak látszólag bűnügyi történet, amelyben a bizonytalan
rendben következő fejezeteknek saját, önmagában záródó ritmusa van. Csak
több száz oldal elolvasása után bomlik ki a mű utalásokkal teli
bonyolult szerkezete. "A Párhuzamos történetek egy gigantikus freskó" –
hangsúlyozták a kritikusok.
Nádas Péter a lapnak elmondta, hogy a könyv
megírásához időnként meg kellett állítania az életet maga körül. A
legnehezebb az volt, amikor csak vizet ivott azért, mert tudta, hogy
másnap dolgoznia kell. Vagy elkerülte az érzelmi kapcsolatokat, mert
azok árthattak volna a könyvnek. Ürességet teremtett maga körül, aszkéta
életet él. "A regényíró eggyé válik a regényével, feláldozza magát,
elidegeníti magát a műért". Ezenkívül több, mint száz könyvet elolvasott
a regény írása közben, amelynek bibliográfiáját a német kiadója
közölte.
Nádas Péter azt is elárulta a Le Monde-nak, hogy a könyve
szerkezetét többször is megváltoztatta: 1985-ben kezdte el művét írni,
majd a berlini fal leomlása 1989-ben és 1993-ban bekövetkezett
infarktusa egyaránt befolyásolták a szöveg írásában, amely végül a Le
Monde szerint "a XX. század Európájának izgalmas és véletlenszerűnek
tűnő emberi sorozata" lett. A szerző szerint a formájában azért tűnik
esetlegesnek, mert egyensúlyt tart a rend és a káosz között. Mint a
lapnak elmondta, az érdekelte, hogy a történelem ciklikussága hogyan
illeszkedik az egyes emberek személyes ciklusaiba. Ezenkívül reflektálni
kívánt a történelemhez kapcsolódó megfelelésekre.
A második világháborútól a XXI. század fordulójáig a Párhuzamos történetek olyan
kort és helyszínt ölel át, amely az 1942-ben született szerző
életpályájának felel meg, és amely különleges kapcsolatban áll
Berlinnel. Nehéz megmondani, hogy a szereplőkben milyen mértékben
tudatosodik történeteik párhuzamossága, mert a narráció szándékosan
homályos, és nagy szabadságot hagy az olvasónak – hívta fel a figyelmet a
lap.
A magyar szerző a Le Monde szerint tisztában van könyve
jelentőségével, és talán a fogadtatás tétjeivel is. A lap megemlítette,
hogy egyes kritikusok azt vetették Nádas szemére, hogy egyetlen könyvben
akart mindent elmondani, hogy a XXI. század elejének nagy regényét
akarta megírni, mások viszont ezt az ambíciót értékelték. A
magyarországi fogadtatás kapcsán Nádas elmondta, hogy a könyv inkább
megosztotta a kritikusokat, mert egyesek nem értették, hogy kilépett a
nemzeti határokból, és az európai gondolkodás más áramlatai érdekelték.
Szerinte ez a reakció a szöveg erotikusságához kapcsolódó
ellenérzésekből is fakad.
0 Megjegyzések