A 83.
Ünnepi Könyvhéten mutatták be Majtényi Balázs és Majtényi György
Cigánykérdés Magyarországon 1945–2010 című könyvét. A szerzők a pénteken
tartott beszélgetésen elmondták: céljuk közérthető, akár diákok számára
is érdekes történeti összefoglaló munka létrehozása volt.
Olyan könyvet akartak írni, amely egységes szerkezetben,
szemléletben próbálja bemutatni a cigánykérdés történetét. – Az egyes
fejezetekből akár több nagymonográfiát is lehetne írni, a mi célunk
azonban az volt, hogy a nagyközönség számára is érdekes és olvasható
legyen a kötet – magyarázta az alkotmányjogász.
A kötet két határdátumáról elmondta: bár mindkét dátum önkényes
választás, szükség volt meghatározni a vizsgálandó korszakot. Mint
fogalmazott, ők az 1945 utáni roma történelemről kívántak átfogó munkát
írni, a kormányváltás és azt követően az új alaptörvény elfogadása pedig
mindenképpen korszakhatárt jelent. Az elmúlt két év közjogi
változásainak hatásait azonban még nem lehet "belátni".
A Libri Kiadó gondozásában megjelent kötet kiindulópontja egy
2003-ban készült tanulmány volt, azt bővítgették, mindegyik fejezetet
együtt készítették. Majtényi Balázs szerint a közös munka előnye, hogy a
kötet többfajta tudományági – történészi, jogászi, szociológusi –
megközelítést ötvöz.
– Például a történeti áttekintésen kívül megvizsgálhattuk, hogy a
különféle stratégia-dokumentumokban milyen normatív-politikai szándékok
jelennek meg – jegyezte meg. Hozzátette: céljuk az volt, hogy könyvük
felhasználható legyen további társadalomtudományi kutatásokhoz. Ezt
például bőséges jegyzetanyag, bibliográfia is segíti.
A gazdag képanyagról a szerző elmondta, hogy kaptak fotókat roma
művészektől, archívumoktól is. – Olyan képeket választottunk, amelyek
kontextualizálják a kérdéseket, ugyanakkor többfajta megközelítést is
kínálnak – jegyezte meg. Példaként az Úton München felé című képet említette, amelyen Dinók Henrietta jogász az alaptörvény kommentárját olvassa egy München felé robogó vonaton.
A könyv szerzőit pénteken Ránki Júlia szerkesztő-riporter
kérdezte a Vörösmarty téri színpadon. A beszélgetés során szóba
kerültek az alaptörvény által hozott változások is. Majtényi Balázs
szerint alapvetően a nemzetfelfogás változott, az új alaptörvény
kizárólag a magyarokhoz szól, nem jelennek meg benne a nemzetiségek. –
Az alapjogi felfogás is változott, hiszen az új alaptörvény a jogok
mellett a kötelességeket is hangsúlyozza, ami meglehetősen avítt
felfogás – vélekedett az alkotmányjogász, hozzátéve, hogy ez utóbbi
"jogkorlátozásnak" is felfogható, azokra nézve jelent nagyobb terhet,
akik hátrányos, diszkriminatív helyzetben vannak.
A szerzők hangsúlyozták, hogy Magyarországon sok nemzetiség
története elnyomatás-történetnek látszódik, a magyar történelemnek
nemcsak a magyar nemzet történetének kell lennie. – Ez nemcsak
politikai, hanem történelmi, társadalmi kérdés is – jegyezte meg
Majtényi György. Kitért arra, hogy a Kádár-kor iránt hamis nosztalgia
él, noha a rendszerváltás előtt nem is létezett hivatalos
cigánypolitika. Rámutatott: az állam folyamatosan hangsúlyozta, hogy
mindent megtesz a rossz szociális helyzetű cigányságért, de ez
hosszútávon a többségi társadalomban etnikai felhangot kapott.
Arra a kérdésre, hogy kirajzol-e valamilyen jövőképet a kötet, a
szerzők azt felelték, nem állt szándékukban utat kijelölni, könyvük csak
az egyik lehetséges olvasata a cigányság történetének. Ugyanakkor úgy
vélték, a mai fiatal cigány értelmiségben sokan úgy gondolják, a
lehetőségek nem adottak a változásra. Majtényi Balázs leszögezte: ott,
ahol az államtól nem lehet megoldást várni, nagy tér nyílik a civil
közösségeknek, szerveződéseknek.
0 Megjegyzések