Szubjektív ikonosztáz: L. Simon László esszékötete a képzőművészetről

L. Simon László utóbbi években megjelent, elsősorban képzőművészeti tárgyú írásaiból válogat a Szubjektív ikonosztáz című esszékötet; a Ráció Kiadó által az Ünnepi Könyvhétre megjelentetett, számos képpel illusztrált kiadványt a szerző szombaton dedikálja a budapesti Vörösmarty téren.

(MTI) – A Szubjektív ikonosztáz az elmúlt esztendők írásaiból nyújt egy csokornyi válogatást. Bekerült egy-két 2006-os, de még mindig aktuális írás, mellettük azonban olyanok is, amelyeket az utóbbi két hónapban írtam vagy írtam át. A kötet tehát friss és aktuális, számos nem publikált szöveget is tartalmaz – mondta el a Nemzeti Kulturális Alap, valamint az Országgyűlés Kulturális és Sajtóbizottságának elnökeként is ismert szerző.
    

L. Simon László hozzáfűzte, a Szubjektív ikonosztázban az alkalmi jellegen túlmutató írások olvashatók, melyek többnyire esszéisztikus formában íródtak, így a kötet a szélesebb közönség figyelmére is számot tarthat. Mint kiemelte, a 380 oldalas könyvhöz Gulyás Gábor, a Műcsarnok igazgatója írt "értő" előszót.
    

Az első fejezetben olyan írások kaptak helyet, amelyek a kommunista diktatúra időszakára reflektáló műveket foglalnak össze. Többek között a vörös csillag problematikájával foglalkozik a vajdasági Szombathy Bálint, Erőss Istvánnak pedig azokkal a műveivel találkozhat az olvasó, amelyek a szocializmus időszakának panelépítészetét hozzák izgalmas módon párhuzamba ugyanezen korszak nagy számban elterjedt urnatemetőinek a panelek világát felidéző vizuális valóságával.
    

Az Édesfagyökéren élő esztétikusoknak című részben olyan írások találhatók, amelyek valamilyen módon az avantgárd művészethez kapcsolhatók: L. Simon László itt többek között Kozma Lajos építészetéről, Tamkó Sirató Károly vagy Kassák Lajos művészetéről értekezik.
    

A harmadik fejezetben csak fotográfiáról szóló írások olvashatók, például az Ady Endre összes fényképét összegyűjtő E. Csorba Csilla-kötetről, majd a műfaj szélesebb dimenzióiról: a Magyar Fotográfiai Múzeum anyagáról, egy-egy fotóművészről (Gelencsér Ferenc és Péter Ágnes), illetve dinasztiáról (a székelyudvarhelyi Kováts család).
    

L. Simon László kiemelte a lengyel Lódz Kaliska művészcsoport kiállításáról szóló írást, amely messze túlmutat a fotográfián, és a feminista és kortárs genderirányzatok művészeti kritikája is megjelenik benne. "A kötet címadó fejezetében egy-egy olyan alkotóról, íróról van szó, akik hozzám közel állnak, baráti vagy szakmai viszony fűz hozzájuk: Baktay Patríciától Bátai Sándoron át egészen a legfrissebb, Hegedűs 2 Lászlóról szóló írásig" – mondta el.
    

A Kóda címet kapta a kötet zárófejezete. L. Simon László beszámolója szerint itt nem elemző írások olvashatók, hanem egy-egy műhöz vagy műegyütteshez írt, líraibb hangvételű munkák, amelyeket inkább a szépirodalom körébe lehet sorolni; a műalkotások írói-irodalmi megközelítései. "Nagy Árpád Pika és Palkó Tibor, két kiváló, Munkácsy-díjas festőművész barátom, az ő műveikhez kapcsolódóan három-három írás is olvasható. Ez egy művész-baráti kísérlet, amelyet évek óta folytatunk, Palkó Tiborral megjelent már egy közös művészkönyvünk is" – idézte fel a szerző.
    

L. Simon László szombaton 11, majd 14 órakor dedikálja esszékötetét a Könyvtárellátó, illetve a Ráció Kiadó standjánál.