Az
e-könyvek terjedése megállíthatatlan, a könyvpiacnak ezért előre kell
gondolkodnia, fejlesztenie – a többi közt erre hívták fel a figyelmet
azon a beszélgetésen, amelyet az e-könyvek jövőjéről tartottak pénteken a
XIX. Budapesti Nemzetközi Könyvfesztiválon.
(MTI) A Vihar egy pohár vízben, avagy hosszú távú megoldás a könyvek és a fák részére című beszélgetésen Kocsis András Sándor, a Kossuth Kiadó elnök-vezérigazgatója, Carsten Schwab, a neves S. Fischer Verlag kiadó digitalizációval foglalkozó munkatársa és Votisky Zsuzsa, a Typotex Kiadó igazgatója vett részt.
Carsten Schwab elmondta, hogy
Németországban 2009 után terjedtek el széles körben az e-könyvolvasók,
azonban az e-könyvkiadás piaci részesedése még mindig csak 2–3
százalékra tehető. A Fischer Verlag vezetői úgy kalkulálnak, hogy
középtávon, 3–4 éven belül lehet elérni a 15 százalékot. A szakember
rámutatott: a német kiadókat készületlenül érte az e-könyvolvasók
elterjedése, ám a kezdeti kapkodás mára lecsengett, elkezdett
konszolidálódni a helyzet. Szerinte a technika adta lehetőségek még
kihasználatlanok, a jövő az olyan készülékekben van, amelyek egyszerre
képesek integrálni a különböző funkciókat, például a rátöltött
szövegeket hangoskönyvként is képesek lejátszani.
Arra a kérdésre, hogy látott-e már
előremutató, komplex megoldást az e-könyvek terén, azt felelte, hogy
nagyon keveset, a kiadók többnyire a nyomtatott verziót reprodukálják
e-formátumban. Ugyanakkor elmondta, hogy kísérleteznek olyan
rövidpróza-kiadással, amelyet a nyomtatott verzióhoz képest plusz
szolgáltatásokkal, lexikonszerű adatokkal, kritikusi megjegyzésekkel
láttak el.
Carsten Schwab kiemelte, hogy nehéz időszak
vár a könyvszakmára, amely a kiadók számára egyáltalán nem lesz
veszélytelen; előfordulhat az is, hogy a könyvkiadóknak rövidesen a
játékszoftverek gyártóival kell versenyezniük.
Ez nem ok a csüggedésre, hiszen a
könyvkiadók hatalmas tapasztalat, kompetencia birtokában vannak, bízniuk
kell abban, hogy megtalálják a válaszokat a piaci kihívásokra. Ehhez
azonban kezdeményezőbbeknek kell lenniük, nagyobb energiát kell
fordítaniuk az e-könyvkiadásra, például úgy, hogy nem a nyomtatásra
szánt könyveket konvertálják e-formátumúra, hanem párhuzamosan állítják
elő mindkét platformra a tartalmakat. "Új technológiákra azonban szükség van" – szögezte le Carsten Schwab, aki szerint még a másolásvédelem is gyerekcipőben jár, a jelenlegi technológia épp a forgalmazást nehezíti.
Votisky Zsuzsa kiadóvezető
felidézte, hogy a Typotexnél az első e-kiadványt 2008-ban tették közzé.
Ma a kiadónál főleg a konvertálásra keresik a megoldást, mert Votisky
Zsuzsa szerint arra nincs remény, hogy az e-könyvkereskedők oldják meg
ezt a problémát.
A kiadóvezető úgy vélte: még nem tudni,
tényleg az e-olvasóké-e jövő, hiszen a multimédiás cd-k felett is hamar
eljárt az idő. A kiadó vezetője ugyanakkor rámutatott: a hazai piac
kicsi, ám az e-könyvkiadás komoly befektetést kíván meg szereplőitől,
amiről nem tudni, megtérül-e valaha.
Kocsis András Sándor arról beszélt, hogy az
e-könyvpiac fellendüléséhez elsősorban könyvújdonságok kellenének, mert
a jelenleg elérhető kiadványok többsége "konzerv, antikvár" kötet. Az
igazgató szerint kitörést jelenthetne az egyetemi jegyzetkiadás, de az
erről szóló megállapodás az intézmények vezetőinek "konzervativizmusán,
ellenérdekén" rendre meghiúsul. "Olyan érdekháló szövődött, amelyen nem
lehet átgyalogolni" – jegyezte meg.
0 Megjegyzések