Leomló kőházak,
kint száradt virágok,
földön fekvő véreb,
kígyó marta átok.
Koszos padlólap,
belülről szú eszi,
világos ablakok,
bent asszonyát férj veri.
Kolduló öreg vak,
kölykök rúgnak bele,
álszent bölcs tanok,
kiállnak a fénybe.
Csillogó ékszerek,
rossz lelkű hárpia,
részeges nevetés,
gonosz mágia.
Képmutató arcok,
bent tomboló irigység,
szétesett családok,
nincs semmi melegség.
Villámló vad szemek,
üres emberekkel,
kurta csúf válaszok,
simogatás nem kell.
Könnybe lábadt élet,
kihalt tekintet,
ármány és hazugság,
nincs már több szeretet.
0 Megjegyzések