Lassan leszáll az este
Megpihent már a nap
Fáradó szemmel nézem
A holdat és a csillagokat
Miközben az óra
éjfél felé jár
Lelkem kitör testemből
A magas égig száll
A sötét égbolt valósággal
ünnepi fénybe öltözött
Lelkem virgoncan szárnnyal
A fényes csillagok között
Majd lenézek s látom
Az eddig megtett utat
Mindazokat kiket szeretek
Kik nekem fontosak
A magasból tisztán látom
A megfáradt arcokat
A gyötrelmet a kínt
A mély fájdalmukat
De látom az örömöt
Hitüket a boldogságukat
A gyönyörű csodás
meghitt pillanatokat
Arcukon jó látni
A soha nem múló reményt
A csillagok közül előtör
A hatalmas tiszta fény
Dobpergést hallok a fényből
Ahogy közelít a had
Látom egy pompás sereg
Élükön a Turul madár halad
Felsóhajtok vágyakozva
"Jó lenne köztetek"
A válasz az hogy most
még nem lehet
"Testvér menj vissza
Tedd tovább dolgodat
Ha rászolgálsz tetteiddel
a sereg majd befogad"
A csillagok közül a Földre
vissza tértem én
Folytatom harcomat
Hogy győzőn majd a Fény
0 Megjegyzések