Essen az eső, essen. A szél viharos záporként repdessen
S ezer csillag nekem göncölszekért fessen.
Az éjszaka zivatarában akár el is ázhatok,
Nélküled magányosan a hidegségedtől fázhatok.
Minket sír az ég, szinte csapkod a jég,
A villámok tőlünk messze harcolnak rég,
S a menydörgő szikrák harcában
Égi erejű kék tengervilágod mégis láthassam.
0 Megjegyzések