Szeptembernek közepén
a forró nap útra kél.
Vidáman az égre hág,
a zenitről kacag rád.
Felhő tapsol, nap nevet,
szellő súgja hogy szeret.
Levelet hoz fényfutár,
hogy nem múlt el még a nyár.
Óh szeptember, köszönöm,
szép ajándék, fényözön.
Hogy tombol a forró nyár
langyos víz partjainál.
Sugárzó az ereje,
úgy simogat fénykeze.
Nyári rekkenő meleg,
önti el bús szívemet
Debrecen, 2011. 09. 11.
0 Megjegyzések