Lombok között pisszeg a szél
lámpásuk gyújtják a csillagok,
álomba zizzen a nyárfalevél
a pilledő estébe hallgatok.
Álmosan mormoló városnak hangja
messziről dünnyög jó éjszakát,
elúszik lassan egy repülő csóva
képzeletem már máshol jár.
Bőrömön játszó lágy szellővel
egy rám csöppent holdfény incseleg,
a szelídült forráság magába ölel
vágyakba kergeti testemet.
Langy-meleg éjben, lüktet a vérem
vadóc szívem úgy kalimpál,
beleszórom a vágyam a szélbe
elviszi hozzád... Gondolj rám!
(2009. augusztus 2.)
0 Megjegyzések