Amiről azt hiszed örök,
a véges végtelen csupán.
Idővel múló szép csodán,
tűnődsz pokol és menny között!
Elszállnak vágyak, lágy ködök,
marad a józanság talán,
hogy jóremények vigaszán,
az élet győz, halál fölött!
Hisz minden perced úgy pörög,
mint kocka sorsod asztalán.
Nem tudni végül meg hol áll,
mi van a mindenség mögött!
0 Megjegyzések