Tisztelt írók és költők. Nektek is lehetőségetek van arra, hogy portálunkon megjelenjetek a menüben található Tartalom beküldése linkre kattintva.

Fábián Judit: Üresség

Arra kért, írjam meg őt s amit érzek,
ver­sel­jem meg a kongó ürességet.
Színt ad­jak neki, némi formát,
tépet­ten fényez­zem bensőm voltát.
Feny­ves­be néztem, a Sem­mit láttam,
tűlevél zöldjét lélek-homály­ban.
Vi­zes szap­panná foly­tak szét a színek,
egy öregúr sze­me­i­be il­lenének.
Savós, fáradt szempár busz­ban ténfe­reg,
beléto­lul a Táj-homály egy­ve­leg.
Mint Du­navíz összgyűjtő Fe­ke­te-Ten­ger­be,
ak­va­rell a pu­pillába ren­dez­ve.
A busz mozgása öreg re­tinát rin­gat,
zöldeskék szem­golyó bágyad­tan biz­tat.
A bácsi egy temp­lom előtt leszáll.
Főt hajt, ke­resz­tet vet s el­kul­log a halál.
Bensőmben az űr elége­dett,
pár perc­re meggyújtot­ta a fénye­ket.
Reactions

Megjegyzés küldése

0 Megjegyzések