Gondolatom ki nem apad,
mindig akad új téma,
szorgalmasan varró tűmből
ki nem fogyhat a cérna.
Bár e versben a szavakat
csak rögtönözve írom,
hisz a mondanivalóját
eszemmel még nem bírom.
Addig is, míg az értelem
belém visszaköltözik,
tollam rója a sorokat,
és kéjjel gyönyörködik.
Nem kell a mondanivaló,
hogy születhessen egy vers,
lehet írni úgy sorokat,
hogy a mondandó még nyers.
Akkor eddig miről írtam,
csupán a nagy semmiről?
Hisz ez is mondanivaló
az íráskényszeremről.
Ám én nem kényszeríthetek
senkit versolvasásra,
nem tehetek ily nagy terhet
Olvasóim nyakába.
Az írást abba is hagyom,
a semmiből elég volt,
talán nem esett még rajtam
kitörölhetetlen folt.
0 Megjegyzések