Kedves vasárnap még mosolygó nyár lengette a fákat.
Ma már a réten egy ember,
egyedül sántikálva jár.
Hideg szél tépi a fákat.
A sötét felhőből hűs eső szitál.
A madárka a fészkében bújik.
Egy beteg férfi fának támaszkodva áll.
szeméből könnyeit elfúja a szél,
könnytócsává válik az egész határ.
0 Megjegyzések