Kint valahol, hol még nem égett lámpa fénye,
És nem sütött soha be a napnak ezernyi szépe,
Voltam én magamban,
Benn a lelkemben ezernyi darabban.
Hagyj magamra! Itt bent jó, itt bent szép lesz!
Hamis könnyekkel álmodni, minden ember képes!
Hát mondd imád!
Hogy az ég ne tagadja meg az egy szál fiát.
Hadd lássam még szemek tükrén
Hazug esték keserű korhadt bűnét,
Mert igaz dolgokat láttam bennük,
hamis lelkem acél fedeléről, mind érzés eltűnt.
De lüktetett, és még lüktet egy érzés mellkasom alatt,
Hogy otromba életem kepein
Mostan oltják keserű fényeim.
És nem sütött soha be a napnak ezernyi szépe,
Voltam én magamban,
Benn a lelkemben ezernyi darabban.
Hagyj magamra! Itt bent jó, itt bent szép lesz!
Hamis könnyekkel álmodni, minden ember képes!
Hát mondd imád!
Hogy az ég ne tagadja meg az egy szál fiát.
Hadd lássam még szemek tükrén
Hazug esték keserű korhadt bűnét,
Mert igaz dolgokat láttam bennük,
hamis lelkem acél fedeléről, mind érzés eltűnt.
De lüktetett, és még lüktet egy érzés mellkasom alatt,
Hogy otromba életem kepein
Mostan oltják keserű fényeim.
0 Megjegyzések