István magányosan,
komoran, s búsan
elfoglalta helyét,
egy CREDO autóbuszban.
Körülnéz, hátha közelít valaki,
de István mellé nem ül le senki.
Fülhallgatóját a fülébe beteszi,
sem ember, sem állat nem figyeli.
Magányosan oly szörnyű tervet eszel ki,
a vészjelzőt megcsöngeti.
A jelzésre mindenki felfigyel,
de Istvánt még most sem fedezik fel.
Nem tud mit tenni,
rikkant egyet, hátha észreveszik.
Hallgatóznak többen is,
beszélgetnek: "rikkantott valaki?"
Istvánt még mindig nem látták,
tekintetét nem csodálták.
Ő pedig megbékélt a helyzettel,
nem látja őt semelyik élő ember.
Akármi is történjen,
nem tudjuk, mi zajlik lelkében.
Akármit is érezzen ott belül,
István rendületlenül ott ül egyedül...
komoran, s búsan
elfoglalta helyét,
egy CREDO autóbuszban.
Körülnéz, hátha közelít valaki,
de István mellé nem ül le senki.
Fülhallgatóját a fülébe beteszi,
sem ember, sem állat nem figyeli.
Magányosan oly szörnyű tervet eszel ki,
a vészjelzőt megcsöngeti.
A jelzésre mindenki felfigyel,
de Istvánt még most sem fedezik fel.
Nem tud mit tenni,
rikkant egyet, hátha észreveszik.
Hallgatóznak többen is,
beszélgetnek: "rikkantott valaki?"
Istvánt még mindig nem látták,
tekintetét nem csodálták.
Ő pedig megbékélt a helyzettel,
nem látja őt semelyik élő ember.
Akármi is történjen,
nem tudjuk, mi zajlik lelkében.
Akármit is érezzen ott belül,
István rendületlenül ott ül egyedül...
