Bohács Gergő - A Spaten Angyala

Spatenes hangulatban
Ülök a sarokban,
S gyönyörködöm benne,
A csillogó, barna szemeiben.

Hosszú, barna haja
Elvarázsol minden pillanatban,
Még nevét sem tudom,
De nem ez számít a mámorban.

Jöttömet mindig időzítem,
Mikor Ő éppen szárnyal,
S kecsesen tovalibben
A vendégek rengetegében.

Megszólítani még nem merem,
S elmondani mit érzem,
Félek a leendő választól,
S félek, mi angyali véleményed.

Így némán s csendesen
Várok a sarokban,
S iszom italomat
E varázslatos helyen, a Spatenban.