Budapestre érkezett Tejjel-mézzel című könyvének bemutatójára Jean Mattern francia író, Európa egyik legtekintélyesebb kiadója, a Gallimard szerkesztője. Az alkotó elmondta, hogy hazájában már megjelent újabb kötete is, amellyel trilógiává bővült a családtörténet. Jean Mattern hangsúlyozta: ezúttal szerzőként látogatott Magyarországra, de találkozni fog magyar írókkal, például Dragomán Györggyel, akinek A fehér király című regénye Franciaországban a Gallimard-nál látott napvilágot.
MTI - A író felidézte, hogy a Magvető Kiadónál 2010-ben jelent meg a Király Fürdő című kötete. Az új könyv, a Tejjel-mézzel annak előzményének tekinthető, a Király Fürdő főhősének, Gabriel apjának a történetét írta meg benne. Franciaországban idén augusztusban jelent meg Mattern harmadik könyve, amely Gabriel fiáról szól.
Bár nem tervezett trilógiát, és az írást belső késztetésből kezdte el, „mire megjelent az első könyvem, végeztem a másodikkal”. Kitért arra, hogy a Tejjel-mézzel megírása nehezebb munka volt, hiszen az 1930-as és 1960-as évek között játszódó történet hitelesen megírásához kutatásokat kellett végeznie. Elutazott például Temesvárra, ahonnan családja származik. „Az utolsó rokonok néhány éve hunytak el, de találkoztam olyanokkal, akik még ismerték a nagyapámat”. Arra a kérdésre, hogy mit jelentenek számára a kelet-európai gyökerek, Jean Mattern azt felelte, hogy nem szereti ezt a kifejezést, hiszen „emberek vagyunk, nem növények”.
„Úgy gondolom, veszélyes ez a gyökér-ideológia, mert a földhöz kötődik, az ember pedig inkább érzelmekhez, történetekhez, gondolatokhoz kapcsolódik. Ennek ellenére számomra a kelet-európai történelem és az itteni történetek nagyon fontosak, ezt akartam megmutatni a könyvemben. Noha franciául írok, Franciaországban sokan kelet-európai írónak gondolnak” – fejtette ki.
A francia író szólt arról, hogy az író-olvasó találkozókon először „történelemtanárként” kell elmagyaráznia a térség bonyolult múltját, amit szívesen csinál, ugyanakkor ezekben „a tipikus kelet-európai történetekben” is van egyetemes érvényű szál. Jean Mattern francia irodalmi díjat nyert a Tejjel-mézzel-ért, az indoklásban az szerepelt, hogy a mű kortárs, politikai vonulatáért érdemelte ki a francia diákok elismerését.
„Ez nagyon meglepett, hiszen a történet nem kortárs és nem politikai. Mint kiderült, a fiatal egyetemisták bevándorlásról szóló regényként értelmezték, és érdekesnek találták, hogy egy család miként próbált franciává válni az ötvenes-hatvanas években. A politikai olvasat abból is fakadhatott, hogy az akkori francia elnök, Nicolas Sarkozy 2010-ben látott neki a romatelepek felszámolásához, a romák kitoloncolásához” – mesélte az író.
Arról is beszélt, hogy a Tejjel-mézzel egy apa vallomása élete végén fiának arról, miként került Franciaországba, és lett magyar feleségéből francia Suzanne. „Nem tudhatok eleget ahhoz, hogy a családunk történetét megírjam, ezért a könyvem fikció. Nem az érdekelt, mi történt az apámmal, inkább az érzéseim. Ezért nem családtörténetet írtam, hanem a család érzéseinek történetét”.
A trilógia harmadik kötete az új generáció könyve, főszereplője a tizennyolc éves Simon, akiről kiderül, hogy agytumorban szenved. Az író szerint ez a kötet a fiatalkori vágyakról és az apa-fiú kapcsolatról szól.
Jean Mattern hangsúlyozta: igyekszik élesen különválasztani az írást a szerkesztői munkától. „Például a munkahelyemen sohasem gondolkozom a regényeimről, csak reggel írok és a szabadidőmben. A feladatom új könyvek és írók felfedezése, és kifejezetten érdekel Kelet-Európa. Nem a várható siker alapján döntenek egy-egy új szerző megjelentetéséről, hanem az irodalmi érték alapján”.
A francia alkotó szerencsés helyzetnek nevezte, hogy a Gallimard kiadó stabil lábakon áll, így olyan alkotásokat is finanszírozni tud, amelyek nem feltétlenül válnak könyvsikerré. A Gallimard számos magyar szerzőt adott már ki, a többi között Krasznahorkai László, Esterházy Péter műveit. Néhány hónapja jelent meg Esterházy Semmi művészet című műve náluk, hamarosan pedig Tóth Krisztina Vonalkód című novelláskötetét adják ki. Emellett nagyon várják Dragomán György új művét is.
Jean Mattern 1965-ben született, összehasonlító irodalomtudomány szakon végzett a Sorbonne-on. A Gallimard-nál, Franciaország és a világ egyik legrangosabb kiadójánál többek között olyan szerzőket jelentetett meg, mint Ámosz Oz, Orhan Pamuk vagy Herta Müller. A Király Fürdő az első regénye, amelyet a megjelenése (2008) után lelkes kritikai visszhang fogadott és eddig hét nyelvre fordították le. Jelenleg Párizsban él feleségével és három gyermekével.
MTI - A író felidézte, hogy a Magvető Kiadónál 2010-ben jelent meg a Király Fürdő című kötete. Az új könyv, a Tejjel-mézzel annak előzményének tekinthető, a Király Fürdő főhősének, Gabriel apjának a történetét írta meg benne. Franciaországban idén augusztusban jelent meg Mattern harmadik könyve, amely Gabriel fiáról szól.
Bár nem tervezett trilógiát, és az írást belső késztetésből kezdte el, „mire megjelent az első könyvem, végeztem a másodikkal”. Kitért arra, hogy a Tejjel-mézzel megírása nehezebb munka volt, hiszen az 1930-as és 1960-as évek között játszódó történet hitelesen megírásához kutatásokat kellett végeznie. Elutazott például Temesvárra, ahonnan családja származik. „Az utolsó rokonok néhány éve hunytak el, de találkoztam olyanokkal, akik még ismerték a nagyapámat”. Arra a kérdésre, hogy mit jelentenek számára a kelet-európai gyökerek, Jean Mattern azt felelte, hogy nem szereti ezt a kifejezést, hiszen „emberek vagyunk, nem növények”.
„Úgy gondolom, veszélyes ez a gyökér-ideológia, mert a földhöz kötődik, az ember pedig inkább érzelmekhez, történetekhez, gondolatokhoz kapcsolódik. Ennek ellenére számomra a kelet-európai történelem és az itteni történetek nagyon fontosak, ezt akartam megmutatni a könyvemben. Noha franciául írok, Franciaországban sokan kelet-európai írónak gondolnak” – fejtette ki.
A francia író szólt arról, hogy az író-olvasó találkozókon először „történelemtanárként” kell elmagyaráznia a térség bonyolult múltját, amit szívesen csinál, ugyanakkor ezekben „a tipikus kelet-európai történetekben” is van egyetemes érvényű szál. Jean Mattern francia irodalmi díjat nyert a Tejjel-mézzel-ért, az indoklásban az szerepelt, hogy a mű kortárs, politikai vonulatáért érdemelte ki a francia diákok elismerését.
„Ez nagyon meglepett, hiszen a történet nem kortárs és nem politikai. Mint kiderült, a fiatal egyetemisták bevándorlásról szóló regényként értelmezték, és érdekesnek találták, hogy egy család miként próbált franciává válni az ötvenes-hatvanas években. A politikai olvasat abból is fakadhatott, hogy az akkori francia elnök, Nicolas Sarkozy 2010-ben látott neki a romatelepek felszámolásához, a romák kitoloncolásához” – mesélte az író.
Arról is beszélt, hogy a Tejjel-mézzel egy apa vallomása élete végén fiának arról, miként került Franciaországba, és lett magyar feleségéből francia Suzanne. „Nem tudhatok eleget ahhoz, hogy a családunk történetét megírjam, ezért a könyvem fikció. Nem az érdekelt, mi történt az apámmal, inkább az érzéseim. Ezért nem családtörténetet írtam, hanem a család érzéseinek történetét”.
A trilógia harmadik kötete az új generáció könyve, főszereplője a tizennyolc éves Simon, akiről kiderül, hogy agytumorban szenved. Az író szerint ez a kötet a fiatalkori vágyakról és az apa-fiú kapcsolatról szól.
Jean Mattern hangsúlyozta: igyekszik élesen különválasztani az írást a szerkesztői munkától. „Például a munkahelyemen sohasem gondolkozom a regényeimről, csak reggel írok és a szabadidőmben. A feladatom új könyvek és írók felfedezése, és kifejezetten érdekel Kelet-Európa. Nem a várható siker alapján döntenek egy-egy új szerző megjelentetéséről, hanem az irodalmi érték alapján”.
A francia alkotó szerencsés helyzetnek nevezte, hogy a Gallimard kiadó stabil lábakon áll, így olyan alkotásokat is finanszírozni tud, amelyek nem feltétlenül válnak könyvsikerré. A Gallimard számos magyar szerzőt adott már ki, a többi között Krasznahorkai László, Esterházy Péter műveit. Néhány hónapja jelent meg Esterházy Semmi művészet című műve náluk, hamarosan pedig Tóth Krisztina Vonalkód című novelláskötetét adják ki. Emellett nagyon várják Dragomán György új művét is.
Jean Mattern 1965-ben született, összehasonlító irodalomtudomány szakon végzett a Sorbonne-on. A Gallimard-nál, Franciaország és a világ egyik legrangosabb kiadójánál többek között olyan szerzőket jelentetett meg, mint Ámosz Oz, Orhan Pamuk vagy Herta Müller. A Király Fürdő az első regénye, amelyet a megjelenése (2008) után lelkes kritikai visszhang fogadott és eddig hét nyelvre fordították le. Jelenleg Párizsban él feleségével és három gyermekével.
