Úszik át a Köztársaság Övön,
Írja az újság, s balfaszkodunk
Távcsöveinkkel, mint a parasztok.
A lányok elmentek, s bevárnak itt
A Fellegvár alatt majd részegen.
A sor felbomlik, itt maradunk,
Urai minden történelemnek.
Régóta várunk, de nincs semmi baj,
Persze, hogy nem megy ez az elején.
Égi jelenség, kókadozunk
Nem birtokában: híján a jobbnak.
Holmi felhőktől nem él a csoda,
Pedig ott van, tudjuk mi biztosan,
Viszont a város fényeiben
Megkapunk mindent, amit akartunk.
Mert a város így a leggyönyörűbb,
Ahogy keressük Demokráciát;
Fel-felnézünk, de a hegy alatt
Lányok várnak, és szülni akarnak.
){kind=link}
0 Megjegyzések