2012. október 16-án, kedden 19 órától az Egy világnézeti klubban a külföldi irodalom magyar és a magyar irodalom külföldi megjelenéséről beszélgetünk a Nyitott Műhelyben, a Frankfurti Könyvvásár és az irodalmi Nobel-díj bejelentése után. A beszélgetés résztvevői: Karádi Éva, Károlyi Dóra, M. Nagy Miklós és Sárközy Bence.
A provincia centruma vagy a centrum provinciája, teszi fel a kérdést a Litera az évad első nyílt szerkesztőségi beszélgetésén az Egy világnézeti klubban, 2012. október 16-án, kedden 19 órától a Nyitott Műhelyben.
A beszélgetés résztvevői:
KARÁDI ÉVA, KÁROLYI DÓRA, M. NAGY MIKLÓS és SÁRKÖZY BENCE
Kérdez: JÁNOSSY LAJOS
A magyar kulturális hagyomány egyik legfontosabb és kiemelkedő vonulata a fordításirodalom. A XX. század honi irodalomtörténete természetesen szakaszolandó, ám a különböző politikai regressziók ellenére mindig igyekezett - jóllehet gyakori arányváltásokkal - figyelemmel kísérni a külföldi kortárs szerzőket és trendeket.
1989-től kezdve azonban mintha folyamatosan ritkult volna a levegő. Miközben - és ez is izgalmas kérdés - a magyar irodalom külföldi reprezentációja megélénkült; talán soha ennyire nyomatékos jelenléttel nem bírt a berlini, londoni, párizsi, bukaresti stb. könyvesboltokban és könyvvásárokon. A külföldi, ezen belül a szomszéd országok literatúrája ellenben (néhány üdítő kivételtől eltekintve) egyre követhetetlenebb, tehát véletlenszerűnek tűnő szempontok alapján kerül az olvasók kezébe.
Mi az oka, hogy Magyarország irodalmi tájékozódási lehetőségei, de mindenekelőtt az olvasói tapasztalat alapján elszigetelődőben van; az aktuális osztrák, lengyel, román, horvát, szerb szerzők szövegei nem kerülnek be a magyar irodalmi nyilvánosság véráramába?
Megnevezhetők-e a financiális, praktikus illetve kultúrpolitikai-, szellemi- és mentalitástörténeti összefüggések?
Van-e a kiadóknak ez irányú stratégiájuk? Miből és hogyan nyernek mérvadó információkat? Milyen megfontolások alapján mondanak igent az egyik és milyen mérlegelés eredményeként nemet a másik íróra?
A magyar irodalom reputációja milyen fokon a külföldi érdeklődésnek illetve az itthoni kiadók és kulturális diplomácia munkájának, networkjének köszönhető?
A fenti kérdésekre keresi a választ a Litera nyílt szerkesztőségi estje az Egy világnézeti klubban.
Karádi Éva a Magyar Lettre Internationale főszerkesztője és az Európai Elsőkönyvesek Fesztiváljának főszervezője, Károlyi Dóra a Magyar Könyv Alapítvány volt igazgatója, a Magyar Könyv- és Fordítástámogatási Iroda vezetője, M. Nagy Miklós az Európa Könyvkiadó főszerkesztője, Sárközy Bence a Libri Könyvkiadó igazgatója.
Egy világnézeti klub
A Litera Egy világnézeti klub címen havi egy alkalommal nyílt szerkesztőségi üléseket tart, melyeken betekintést engedünk műhelymunkánkba, és fontos, minket és a közvéleményt foglalkoztató irodalmi, kulturális és a sajtót érintő kérdéseket bocsátunk vitára.
A sorozatban már szó esett a folyóiratok helyzetéről, a magyar dráma és a magyar film mai állapotáról, a televíziózás, rádiózás, az oktatás és a szociográfia helyzetéről, az ügynökkérdésről, de szenteltünk egy estet az Örkény-centenáriumnak is.
Az esemény a Facebookon.
A beszélgetés résztvevői:
KARÁDI ÉVA, KÁROLYI DÓRA, M. NAGY MIKLÓS és SÁRKÖZY BENCE
Kérdez: JÁNOSSY LAJOS
A magyar kulturális hagyomány egyik legfontosabb és kiemelkedő vonulata a fordításirodalom. A XX. század honi irodalomtörténete természetesen szakaszolandó, ám a különböző politikai regressziók ellenére mindig igyekezett - jóllehet gyakori arányváltásokkal - figyelemmel kísérni a külföldi kortárs szerzőket és trendeket.
1989-től kezdve azonban mintha folyamatosan ritkult volna a levegő. Miközben - és ez is izgalmas kérdés - a magyar irodalom külföldi reprezentációja megélénkült; talán soha ennyire nyomatékos jelenléttel nem bírt a berlini, londoni, párizsi, bukaresti stb. könyvesboltokban és könyvvásárokon. A külföldi, ezen belül a szomszéd országok literatúrája ellenben (néhány üdítő kivételtől eltekintve) egyre követhetetlenebb, tehát véletlenszerűnek tűnő szempontok alapján kerül az olvasók kezébe.
Mi az oka, hogy Magyarország irodalmi tájékozódási lehetőségei, de mindenekelőtt az olvasói tapasztalat alapján elszigetelődőben van; az aktuális osztrák, lengyel, román, horvát, szerb szerzők szövegei nem kerülnek be a magyar irodalmi nyilvánosság véráramába?
Megnevezhetők-e a financiális, praktikus illetve kultúrpolitikai-, szellemi- és mentalitástörténeti összefüggések?
Van-e a kiadóknak ez irányú stratégiájuk? Miből és hogyan nyernek mérvadó információkat? Milyen megfontolások alapján mondanak igent az egyik és milyen mérlegelés eredményeként nemet a másik íróra?
A magyar irodalom reputációja milyen fokon a külföldi érdeklődésnek illetve az itthoni kiadók és kulturális diplomácia munkájának, networkjének köszönhető?
A fenti kérdésekre keresi a választ a Litera nyílt szerkesztőségi estje az Egy világnézeti klubban.
Karádi Éva a Magyar Lettre Internationale főszerkesztője és az Európai Elsőkönyvesek Fesztiváljának főszervezője, Károlyi Dóra a Magyar Könyv Alapítvány volt igazgatója, a Magyar Könyv- és Fordítástámogatási Iroda vezetője, M. Nagy Miklós az Európa Könyvkiadó főszerkesztője, Sárközy Bence a Libri Könyvkiadó igazgatója.
Egy világnézeti klub
A Litera Egy világnézeti klub címen havi egy alkalommal nyílt szerkesztőségi üléseket tart, melyeken betekintést engedünk műhelymunkánkba, és fontos, minket és a közvéleményt foglalkoztató irodalmi, kulturális és a sajtót érintő kérdéseket bocsátunk vitára.
A sorozatban már szó esett a folyóiratok helyzetéről, a magyar dráma és a magyar film mai állapotáról, a televíziózás, rádiózás, az oktatás és a szociográfia helyzetéről, az ügynökkérdésről, de szenteltünk egy estet az Örkény-centenáriumnak is.
Az esemény a Facebookon.
