Mit kell tudni Mo Jenről?

A 2012-es Nobel-díjas kínai szerzőről, Mo Jenről egyelőre keveset tud a magyar olvasó. Cikkünkből most megtudhatja, ki is az a Mo Jen.

1. A Mo Jen műveiben olvasható történetek nagy része az írói fantázia által átalakított szülőföld, egy Gaomi nevű északkelet-kínai faluban játszódik. Regényeiben, illetve novelláiban ugyanis Gaomi a kínai társadalom kicsinyített mása. 

2. A mágikus realizmus sem áll távol tőle. Sokan Ázsia Márquezének nevezik. Álomszerű, titokzatos, transzcendentális világot alkot.

3. Művei magyarul egyelőre nem, de angolul, németül és franciául olvashatóak. 

4. A díj történetében ő a harmadik Kínához köthető irodalmi Nobel-díjas, de ő az első, aki ténylegesen kínai állampolgár. Korábbi díjazottak: Kao Hszing-csien 2000-ben (francia állampolgár) és Pearl S. Buck, amerikai írónő, aki Kínában nevelkedett, kínai oktatásban is részesült (kínai neve is van: Sai Zhenzhu), könyveiben az ősi Kína atmoszféráját, a tiszta paraszti életforma pontos bemutatását olvashatjuk, ezért is érdemelte ki 1938-ban a Nobelt.

5. Eddig megjelent művei: 

• Red Sorghum - Vörös Cirokmezők (1987-ben kínaiul; 1993-ban angolul)
• The Garlic Ballads - A fokhagyma-balladák (1995-ben jelent meg először angolul)
• The Republic of Wine: A Novel - A Bor köztársaság (regény, 1992-ben kínaiul, 2000-ben angolul)
• Shifu: You'll Do Anything for a Laugh, a collection of short stories - Shifu: Mindent megteszel egy kacajért (2002-ben jelent meg először)
• Big Breasts & Wide Hips - Nagy keblek és széles csípők (1996-ban kínaiul, 2005-ben angolul)
• Life and Death Are Wearing Me Out - Az Élet és a Halál elkoptat (2008-ban jelent meg először angolul)

valamint további írásai jelentek meg antológiákban és különböző kiadványokban.

6. A Mo Jen név felvett, jelentése Ne Beszélj, eredeti neve: Kuan Moje

7. A Vörös cirokmezőkből film készült, itt egy tízperces részlet belőle, de az egész film megtalálható a Youtube-on.

8. Mo Jen a Nobel előtt is számos elismerésben részesült, többek között elnyerte a 2007-ben alapított Man Asian Literary Prize-t, amely az ázsiai Bookerként is ismert. Ő volt az első díjazott a díj történetében, a Nagy keblek és széles csípők című regényével. 2009-ben a Life and Death Are Wearing Me Out (Az Élet és a Halál elkoptat) című könyvéért a Newman Prize for Chinese Literature nevű elismerésben  részesült, amely az Oklahomai Egyetem irodalmi díja. 2004-ben pedig a Francia Köztársaság Becsületrendjét érdemelte ki. 

9. Peter Englund, a Nobel Bizottság vezetője szerint Mo Jen "kiemelkedő irodalmi munkásságát a tökéletességre való törekvés fémjelzi". 

10. Kézzel írta a legutolsó, 500 ezer karakteres regényét.

11. A díjat decemben 10-én fogják átadni Mo Jennek. 

12. Szeptember 19-én kapta meg a Mao Dun díjat, amelynek átvételekor azt mondta: "A nagy időket megörökítő nagyregény még megírásra vár."

13. A Nagy keblek és széles csípőkbe a Google Bookson bele is lehet olvasni.

14. Kenzaburō Ōe mondta róla: Ha Nobel-díjast kéne választanom, Mo Jen volna az. A New York Times szerint Kína egyik legjobb írója. A Library Journal azt állítja, ő Kína Kafkája. A Publishers Weekly pedig nem mást mond róla, minthogy Kína legfontosabb íróinak egyike. A World Literature Today szerint világklasszis szerző... Mint Faulkner, nem túlzás azt állítani, hogy Mo Jen az írott szó igazi géniusza.

15. A központi vezetés nevében pénteken Li Csang-csun (Li Changchun), a kommunista párt Politikai Bizottsága Állandó Bizottságának propagandát felügyelő tagja levélben gratulált a díjhoz, szerinte az a kortárs kínai irodalom felfelé emelkedését is tükrözi.

Mo otthonában, a kelet-kínai Kaomiben (Gaomi) adott első interjújában támogatóinak és kritikusainak is köszönetet mondott. Szerényen úgy fogalmazott: "egy írónak nem a díj számít, hanem a munka maga, Kínának számtalan kiváló írója van, az ő munkájukat szintén szélesebb közönségnek kellene elismernie". Hozzátette: a Nobel-díj komoly ösztönző erő lesz további munkáját illetően. "Tisztafejűnek kell maradnom és olyannak, mint eddig" - mondta.
Az elismerésről több kínai újság is megjegyzi: a díj a külföld Kínára irányulú figyelmének és a kelet-ázsiai ország mind jelentősebb globális befolyásának is a jele. A Global Times című lap azt is külön kiemeli: Mo a kínai irodalom főáramának képviselője, a csütörtöki döntés azt mutatja, hogy a Nyugat nem csupán rendszerellenes személyeket emel ki Kínával kapcsolatban.

Díjazása után a Móval szembeni hangok is felerősödtek, mondván ő a hatalomhoz túlságosan is közel álló, "állami író", a kommunista párt politikájával sosem megy szembe. Aj Vej-vej (Ai Weiwei), a nyugaton is ismert másként gondolkodó művész úgy fogalmazott: "sajnálatosnak" és "alig elviselhetőnek" tartja, hogy egy olyan író kapta a Nobel-díjat, aki távol marad a kínai politikai harcoktól. A kérdésről Mo egyik könyvében úgy fogalmaz: azokat az írókat, akik nem "forró témákról" írnak, opportunistának bélyegzik, akik viszont ilyenekről írnak, azokra rásütik, hogy a Nyugat kegyeibe akarnak férkőzni. A bírálatokra válaszul Mo úgy fogalmazott: aki kritizálja könyveit, az nem olvasta azokat, hiszen egyértelmű, hogy megírásukkal Mo jelentős kockázatot vállalt. "Kínában dolgozom, Kínában írok a kommunista párt vezetése idején, de a könyveimet nem korlátozhatják politikai pártok" - mondta az író.
Mo pénteken - az őt ért kritikáknak ellentmondva - Liu Hsziao-póról (Liu Xiaobo), a 2010-es Nobel-békedíj jelenleg is börtönben ülő nyerteséről úgy nyilatkozott: reméli, hogy Liu "amilyen hamar lehet, visszanyeri a szabadságát". Mo Jen nevének fordítása azt jelenti: ne beszélj - ez az író magyarázata szerint emlékeztetés számára, hogy túl sokat mondani veszélyekkel jár. (MTI)