A 75 éve elhunyt Tormay Cécile író életművéről rendez emlékkonferenciát a Magyar Művészeti Akadémia (MMA) pénteken a budapesti Károlyi-Csekonics Rezidencián. A rendezvényen a korszakkal foglalkozó kutatók, írók tartanak előadást. A péntek reggel kilenc órakor kezdődő rendezvényen Fekete György, az MMA elnöke, Mezey Katalin, az MMA Irodalmi tagozatának vezetője, valamint Hidas János, a Közigazgatási és Igazságügyi Hivatal elnöke mond köszöntőt. A konferencia első szekciójában mai írók tartanak előadást Tormay Cécile munkásságáról, felszólal Jókai Anna és Bánki Éva is.
Kollarits Krisztina irodalomtörténész Tormay Cécile és a pályakezdő írók – A Napkelet megújulása az 1930-as években címmel, Cs. Nagy Ibolya irodalomtörténész pedig Közelítések Tormay Cécile A régi ház című regényéhez címmel fog felszólalni. Az irodalomtörténészi szekció előadói között van Cseke Péter, aki az erdélyi magyar irodalom és a budapesti Napkelet kapcsolatáról beszél, Fábri Anna, aki nők irodalmi szerepvállalásának indítékairól és lehetőségeiről tart előadást, valamint Szegedy-Maszák Mihály is, aki A regényíró Tormay Cécile címmel szólal fel.
A délutáni programban történészek előadásai következnek. Újvári Gábor Kultúrfölény és neonacionalizmus – Tormay Cécile és Klebelsberg Kunó kapcsolata címmel tart előadást, felszólal Filep Tamás Gusztáv, Papp Barbara és Csunderlik Péter is. A konferenciát filmvetítés zárja. A 30 perces fotó-, kép- és dokumentum-összeállítást Tormay Cécile hagyatékából Szegedy-Maszák Mihály válogatta össze és látta el képaláírásokkal.
Kollarits Krisztina, aki a konferencia szakmai koordinálásában segédkezett, az MTI-nek elmondta, hogy ez lesz a második olyan tanácskozás, amely tudományos igénnyel foglalkozik az író munkásságával. „Még nagyon a kezdetén áll a kutatás. A konferencia ezért felhívó jellegű, arra mutat rá, hogy vannak művek, amelyekre oda kellene figyelni” – fogalmazott a kutató. Kiemelte, hogy Tormay Cécile 1989-ig „indexen” volt, főleg a Bujdosó könyv című műve miatt, amelynek 1920 karácsonyán jelent meg a Károlyi-korszakról szóló első része, majd egy év múlva kiadták a második kötetet is A proletárdiktatúra címmel.
„Egyéb művei – például az Emberek a kövek között vagy A régi ház – ugyan nem voltak tiltólistán, de mivel nem adták ki őket, feledésbe merültek, még az egyetemeken sem lehetett róla beszélni” - hangsúlyozta Kollarits Krisztina. Szerinte a konferencia apropóját nemcsak az írónő halálának 75. évfordulója adja, hanem az is, hogy a Horthy-rendszer megítélése újra a viták középpontjába került. „Tormay kifejezetten kapcsolódik ehhez a témához, hiszen ő a Horthy-rendszer támogatója, egy ismert közéleti személyisége, írója volt” – mondta el a kutató. Rámutatott: jelenleg nincsen olyan irodalmár, aki kifejezetten Tormay Cécile-t kutatná, ezért olyan előadók kaptak meghívást, akiknek kutatási területét érinti a Tormay-életmű.
Arra a kérdésre, hogy az előadásokban előkerül-e az írónő antiszemitizmusa, Kollarits Krisztina elmondta: a konferencia célja az, hogy az életmű körüli kérdéseket tisztázzák. „Az antiszemitimus kérdését a korban kellene vizsgálni” – fogalmazott a kutató, megjegyezve, hogy természetesen a mai politikai korrektség kategóriájába már nem fér bele a Bujdosó könyv. „Problematikus, hogy sokan kiragadnak belőle idézeteket, noha a saját korában a könyvnek egészen más volt az akusztikája” – vélekedett Kollarits Krisztina, hozzátéve, azt senki sem vitatja, hogy a könyv tartalmaz antiszemita kijelentéseket. Kiemelte: a tudományos konferencia célja, hogy mindezeket a kérdéseket megvizsgálják.
Kollarits Krisztina kitért arra is, hogy Tormay Cécile (1875-1937) nemcsak idehaza, hanem külföldön is komoly sikereket ért el: egyes művei nemcsak angol, francia, német és olasz nyelven olvashatóak, hanem dánul, finnül, hollandul, spanyolul, svédül, bolgárul, lengyelül is. Széleskörű nemzetközi ismertsége nagyban hozzájárulhatott ahhoz, hogy 1936-ban Nobel-díjra terjesztették fel.
Kollarits Krisztina irodalomtörténész Tormay Cécile és a pályakezdő írók – A Napkelet megújulása az 1930-as években címmel, Cs. Nagy Ibolya irodalomtörténész pedig Közelítések Tormay Cécile A régi ház című regényéhez címmel fog felszólalni. Az irodalomtörténészi szekció előadói között van Cseke Péter, aki az erdélyi magyar irodalom és a budapesti Napkelet kapcsolatáról beszél, Fábri Anna, aki nők irodalmi szerepvállalásának indítékairól és lehetőségeiről tart előadást, valamint Szegedy-Maszák Mihály is, aki A regényíró Tormay Cécile címmel szólal fel.
A délutáni programban történészek előadásai következnek. Újvári Gábor Kultúrfölény és neonacionalizmus – Tormay Cécile és Klebelsberg Kunó kapcsolata címmel tart előadást, felszólal Filep Tamás Gusztáv, Papp Barbara és Csunderlik Péter is. A konferenciát filmvetítés zárja. A 30 perces fotó-, kép- és dokumentum-összeállítást Tormay Cécile hagyatékából Szegedy-Maszák Mihály válogatta össze és látta el képaláírásokkal.
Kollarits Krisztina, aki a konferencia szakmai koordinálásában segédkezett, az MTI-nek elmondta, hogy ez lesz a második olyan tanácskozás, amely tudományos igénnyel foglalkozik az író munkásságával. „Még nagyon a kezdetén áll a kutatás. A konferencia ezért felhívó jellegű, arra mutat rá, hogy vannak művek, amelyekre oda kellene figyelni” – fogalmazott a kutató. Kiemelte, hogy Tormay Cécile 1989-ig „indexen” volt, főleg a Bujdosó könyv című műve miatt, amelynek 1920 karácsonyán jelent meg a Károlyi-korszakról szóló első része, majd egy év múlva kiadták a második kötetet is A proletárdiktatúra címmel.
„Egyéb művei – például az Emberek a kövek között vagy A régi ház – ugyan nem voltak tiltólistán, de mivel nem adták ki őket, feledésbe merültek, még az egyetemeken sem lehetett róla beszélni” - hangsúlyozta Kollarits Krisztina. Szerinte a konferencia apropóját nemcsak az írónő halálának 75. évfordulója adja, hanem az is, hogy a Horthy-rendszer megítélése újra a viták középpontjába került. „Tormay kifejezetten kapcsolódik ehhez a témához, hiszen ő a Horthy-rendszer támogatója, egy ismert közéleti személyisége, írója volt” – mondta el a kutató. Rámutatott: jelenleg nincsen olyan irodalmár, aki kifejezetten Tormay Cécile-t kutatná, ezért olyan előadók kaptak meghívást, akiknek kutatási területét érinti a Tormay-életmű.
Arra a kérdésre, hogy az előadásokban előkerül-e az írónő antiszemitizmusa, Kollarits Krisztina elmondta: a konferencia célja az, hogy az életmű körüli kérdéseket tisztázzák. „Az antiszemitimus kérdését a korban kellene vizsgálni” – fogalmazott a kutató, megjegyezve, hogy természetesen a mai politikai korrektség kategóriájába már nem fér bele a Bujdosó könyv. „Problematikus, hogy sokan kiragadnak belőle idézeteket, noha a saját korában a könyvnek egészen más volt az akusztikája” – vélekedett Kollarits Krisztina, hozzátéve, azt senki sem vitatja, hogy a könyv tartalmaz antiszemita kijelentéseket. Kiemelte: a tudományos konferencia célja, hogy mindezeket a kérdéseket megvizsgálják.
Kollarits Krisztina kitért arra is, hogy Tormay Cécile (1875-1937) nemcsak idehaza, hanem külföldön is komoly sikereket ért el: egyes művei nemcsak angol, francia, német és olasz nyelven olvashatóak, hanem dánul, finnül, hollandul, spanyolul, svédül, bolgárul, lengyelül is. Széleskörű nemzetközi ismertsége nagyban hozzájárulhatott ahhoz, hogy 1936-ban Nobel-díjra terjesztették fel.
(MTI)
