A Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár és a budapesti Goethe Intézet „A szavak ördögi köre“ címmel kiállítást rendezett az irodalmi Nobel-díjas, romániai születésű írónő, Herta Müller életéről és munkásságáról. A multimediális, eredeti dokumentumokat felvonultató bemutató megnyitóján Jutta Gehrig, a budapesti Goethe Intézet vezetője elmondta: „Herta Müller életének dokumentumai a diktatúrában élő kisebbségi alkotó megrázó dokumentumai”. A kiállítás november 10-éig látható.
Hammerstein Judit, az Emberi Erőforrások Minisztériuma kultúrpolitikáért felelős helyettes államtitkára szerint „a kiállítás jócskán túlmutat önmaga tárgyszerűségén, hiszen egy közös, közép-kelet-európai élményre hívja fel a figyelmet, a diktatúrában eltöltött évtizedek kegyetlen és kérlelhetetlen univerzumára”. Fodor Péter, a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár főigazgatója bejelentette, hogy Herta Müller november 9-én 17.30 órától személyesen olvas fel műveiből a patinás budapesti intézmény dísztermében.
Balla Zsófia erdélyi származású, Budapesten élő költő és író vezette be a kiállítást. Balla Zsófia szerint „egyik történelmi bűn nem teszi meg nem történtté a másikat, egyik pusztítás nem igazolja a másikat". A kiállításhoz különféle nézőpontokból kialakított tematikus tárlatvezetések kapcsolódnak 2012. október 11.-én, 18-án és 25-én 17 órai kezdettel az írónő életét és munkáit kiválóan ismerő magyar írók, fordítók és irodalomtörténészek közreműködésével.
Herta Müller 2009-ben részesült a világ legnagyobb irodalmi kitüntetésében. A nemzetközi irodalmi közvélemény a diktatúrák egyik legnagyobb írójaként és kutatójaként ismeri. Herta Müller a Temesvári Egyetemen szerzett német-román szakos diplomát 1977-ben. Diákévei alatt tagja volt a Bánáti Akciócsoport elnevezésű, német fiatalokat tömörítő ellenzéki irodalmi csoportnak. 1979-ig egy romániai gépgyárban dolgozott fordítóként. Innen elbocsátották, amikor megtagadta, hogy rendőrségi besúgó legyen. Ezt követően a Securitate zaklatásainak volt kitéve. Munkái Romániában csak cenzúrázva jelenhettek meg. 1987-ben férjével, a szintén író Richard Wagnerrel együtt Németországba Berlinbe emigrált.
A kiállításról és kísérőprogramjairól a www.goethe.de/budapest/herta-mueller címen találhatók részletes információk.
Hammerstein Judit, az Emberi Erőforrások Minisztériuma kultúrpolitikáért felelős helyettes államtitkára szerint „a kiállítás jócskán túlmutat önmaga tárgyszerűségén, hiszen egy közös, közép-kelet-európai élményre hívja fel a figyelmet, a diktatúrában eltöltött évtizedek kegyetlen és kérlelhetetlen univerzumára”. Fodor Péter, a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár főigazgatója bejelentette, hogy Herta Müller november 9-én 17.30 órától személyesen olvas fel műveiből a patinás budapesti intézmény dísztermében.
Balla Zsófia erdélyi származású, Budapesten élő költő és író vezette be a kiállítást. Balla Zsófia szerint „egyik történelmi bűn nem teszi meg nem történtté a másikat, egyik pusztítás nem igazolja a másikat". A kiállításhoz különféle nézőpontokból kialakított tematikus tárlatvezetések kapcsolódnak 2012. október 11.-én, 18-án és 25-én 17 órai kezdettel az írónő életét és munkáit kiválóan ismerő magyar írók, fordítók és irodalomtörténészek közreműködésével.
Herta Müller 2009-ben részesült a világ legnagyobb irodalmi kitüntetésében. A nemzetközi irodalmi közvélemény a diktatúrák egyik legnagyobb írójaként és kutatójaként ismeri. Herta Müller a Temesvári Egyetemen szerzett német-román szakos diplomát 1977-ben. Diákévei alatt tagja volt a Bánáti Akciócsoport elnevezésű, német fiatalokat tömörítő ellenzéki irodalmi csoportnak. 1979-ig egy romániai gépgyárban dolgozott fordítóként. Innen elbocsátották, amikor megtagadta, hogy rendőrségi besúgó legyen. Ezt követően a Securitate zaklatásainak volt kitéve. Munkái Romániában csak cenzúrázva jelenhettek meg. 1987-ben férjével, a szintén író Richard Wagnerrel együtt Németországba Berlinbe emigrált.
A kiállításról és kísérőprogramjairól a www.goethe.de/budapest/herta-mueller címen találhatók részletes információk.
