Koszár Róbert: Gyógyulj, Kedves!

Hallgatom halk szuszogásod,
Ahogy fejed az ölemben nyugszik,
Hátam a falnak vetve,
törlöm le lázas könnyeid,

Érzem, ahogy légzésed elhalkul,
gyógyító álom telepszik rád,
S gyöngyöző homlokodról félresöprök
egy kóbor tincset!
Jó éjt, Kedvesem, őrzöm álmod és
én virrasztok.

Gyógyulj, és Én itt leszek neked!
Szorítsd meg kezem, szólíts nevemen,
ha nem hiszed,
S válaszom egy csók, egy mosoly,
egy tekintet, s egy megnyugtató,
óvatos ölelésbe fonom lázas tested.
Jó éjt, Kedvesem!