Irodalom | A
közelmúltban lengyelül is megjelent Tolnai Ottó Kossuth-díjas vajdasági
magyar író Költő disznózsírból című kötete a PIW (Állami Kiadói
Intézet) gondozásában.
Ahogy Tolnai Ottó utalt rá, Anna Górecka sokat dolgozott a
könyvvel, utószót írt hozzá megmagyarázva néhány kulcsfontosságú dolgot
a bácskai világból és eligazítást adott a volt Jugoszlávia irodalmi,
művészeti életének érdekes, meghatározó figuráiról. "Megharcolt a
könyvemért, pedig többen azt mondták neki, hogy ez nem irodalom, ő
amellett állt ki, hogy a helyi történetek megírása maga az irodalom.
Góreckát páratlan, önzetlen, ragaszkodó fordítónak tartom" -
hangsúlyozta.
A Költő disznózsírból eredetileg Kosztolányi Dezsőnek a
Pesti Hírlapban megjelent írása, amelyben a költő egy hentesüzlet
kirakatában álló, disznózsírból formált Petőfi-szobor előtt elmélkedik.
Anna Górecka műfordító a Literatura na Swiecie című lengyel
világirodalmi - 1974 óta megjelenő, 300-400 oldalas - folyóirat
szerkesztőjeként 2009-ben egy számot a vajdasági magyar irodalom
bemutatásának szentelt, a következő év végén pedig Tolnai Ottó
verseiből, írásaiból jelent meg egy teljes szám, benne részletek a Költő disznózsírból című kötetből.
Górecka 2006-ban találkozott először Tolnai Ottó költészetével és
tudta, hogy olyan különleges művésszel van dolga, akit be kell mutatnia
a lengyel olvasóknak - fejtette ki a Tiszatájnak adott korábbi
interjúban a fordító.
A Költő disznózsírból című könyv lengyel kiadásának
címlapja fekete, rajta tárgyak, mint tűkagyló, tölcséres gramofon,
lepke, madár, ókori görög férfifej, ezüst kancsó, amelyek utalnak a
szerző tárgyakat gyűjtő szenvedélyére.
A lengyel kiadó ajánlója szerint ez a szövegregény változásról,
elmúlásról szól és így idézi az írót: "Már semmi sem olyan mint
azelőtt."
Tolnai Ottó arról is beszélt, hogy most adta ki az újvidéki kulturális központ (Kulturni Centar Novog Sada) A tengeri kagyló (Morska skoljka) című kisregényét szerbül, Vickó Árpád fordításában. A könyv tavaly jelent meg magyarul a Forum újvidéki kiadó gondozásában.
A szerző a szülővárosa, Magyarkanizsa és a lakhelye, Palics két
gondozott parkjának eggyé csúsztatásába helyezi a történetet, amely az
alkotás–testiség–művészet jelentéseivel kötődik a Tisza virágzását váró
kamasz fiúk mély szexuális élményéhez. Az elbeszélés szellemi
hátterében mindvégig ott munkál Cézanne Fekete óra című festménye, amelyen egy nagy, kárminajkú kagyló látható.
Tolnai Ottó következő kötete magyarul a Forum kiadónál jelenik meg. A Kalapdoboz című
kötet a szerző képzőművészeti írásait gyűjti össze. Címét a tavasszal
elhunyt festőművészbarát, Szikora Tamás inspirálta, aki művészetét a
dobozoknak szentelte és szenvedélyesen gyűjtötte is azokat.
0 Megjegyzések