eső, szél ellen küzdünk.
Sok ember élelem nélkül él,
és a holnaptól fél.
Látjuk őket, mégsem segítünk,
csak siránkozunk.
Erdőket pusztít a tűz,
emberek vesztik el hazájuk, életük.
Az élet ennyit ér?
Csak várjuk halálunk?
Szélvihar pusztít házakat,
hajléktalanok maradnak oly sokan.
Csak reménykedni tudunk,
még a reménybe bele nem halunk.
Harcolunk minden levegővételért,
küzdünk a hazáért.
Istenem?! Miért szenvedünk ennyit?
Miért mindenért???
Miért, miért és csak ezt kérdem, MIÉRT?
Kisgyermek nézi szülei halálát,
mért nem kapta meg a szülő ápolását?
Szülő temeti el gyermekét,
soha nem űzi el félelmét.
Tudjuk, hogy egy napon mindenki elmegy,
de annak legyen becsületes ideje.
Miért szenved a nép:
a fájdalom oly kegyetlenül tépi az embert szét,
S az élet ott véget ér,
Miért szenvedünk oly sokat? MIÉRT?
0 Megjegyzések