A meg nem érdemelt szabadság - Jonathan Franzen

Kritika | A világirodalom legújabb szenzációja, Jonathan Franzen Szabadság című regénye ízig-vérig amerikai mű, ám a közép-európai olvasó számára is sokat tartogat. 

A legnagyobb irodalmi szenzáció Amerikában? Obama kedvenc regénye? Ha valami elriaszt egy regénytől, talán éppen ezek a reklámszlogenek azok. Így az említett szlogenek tárgyát, Jonathan Franzen Szabadság című nagyregényét nem csak kíváncsisággal, de nem kevés szkepticizmussal is vártam. Nem mintha az amerikai irodalommal vagy akár az amerikai elnökkel bármi baj lenne, de valahogy ezek a „korszakalkotó szenzációk” komoly csalódást tudnak okozni.

Lassan egy héttel a könyv befejezése után jelenthetem: rég olvastam ennyire jó, letaglózó regényt. A Szabadság, amely egy amerikai család tagjainak közös és külön útjait mutatja be a XX. század végétől a mostani válság évéig valóban az amerikai szépirodalom és a nagy családregények legszebb hagyományait viszi tovább, remekbe szabott szerkezetben és – a fordító néhány idegesítő szófordulatát leszámítva – igazán szimpatikus nyelvezettel.

A történet középpontjában a Berglund-család áll: a szegény sorsú, de szorgalmas fiú, Walter, aki egész életében azzal küzd, hogy sosem tud kitűnni a környezetében élő középszerű, ámde mások szemében érdekes figurák közül, és felesége, a jómódú politikuscsaládba született Patty, akit meg – testvéreihez hasonlóan – az akaraterő hiánya akadályozza meg abban, hogy önállóan vigye valamire. Ebből is látszik, nem a szokásos amerikai sikertörténet pereg a hatszáz sűrűn teleírt oldalon: az önmegvalósítás útja nagyon is rögös, és sem az olvasó, sem maguk a hősök nem tudják szinte a végéig, vezet-e egyáltalán valahová.

Franzen elsősorban honfitársaihoz szól, akik akkor is megérzik a több mint harminc évet átívelő regény egyes epizódjainak történelmi, társadalmi hátterét, ha azt csak egy kósza félmondattal említi meg. Egy olyan háttérről van szó, ahol mást jelent a szabadság mint a politikusi lét, a karrier vagy a meggazdagodás szinonimája. Ez azonban senkit ne tartson vissza: a Szabadság elsősorban arról szól, hogyan tudunk – vagy éppen nem – átlépni saját korlátainkon. És ebben, sajnos, mi sem különbözünk egy átlag amerikai középosztálybeli családtól.

Gyükeri Mercédesz írása - 2012. augusztus 6.