Miközben
az e-könyvek megjelenítésére alkalmas eszközök piaca megnőtt, a
fogyasztói igényeket kiszolgáló, legálisan elérhető tartalmakat kínáló
boltok nagy késésben vannak – hangzott el azon a szakmai beszélgetésen,
amelyet a hazai e-könyv piacról tartottak a 83. Ünnepi Könyvhét
zárónapján.
(MTI) A rendezvény házigazdája, Salamon Eszter,
a Szerep Művészeti Alapítvány képviselője elmondta: a szakmai programot
indokolja, hogy Nyugat-Európában az e-könyvpiacok jelentős növekedésnek
indultak az elmúlt évben, Németországban például 100 százalékkal
növekedett az e-könyvforgalom, a kötetek fele pedig megjelenik
hagyományos és e-formátumban is.
Farkas István, az
ekonyvolvaso.blog.hu szerkesztője rámutatott, hogy Magyarországon 2008
óta lehet kapni könyvolvasókat. Szerinte az eltelt évek során tízezernél
is többet értékesíthettek belőlük, a piachoz ugyanakkor hozzá kell
számolni a tableteket, a számítógépeket és az okostelefonokat is. A
szerkesztő szerint a növekedést gátolja a kevés "premiercím", illetve
az, hogy a legtöbb tartalom még mindig az illegális szférából szerezhető
be. Mint fogalmazott: a tapasztalatok azt mutatják, hogy a "kemény"
másolásvédelem gátolja a növekedést, ugyanakkor az e-könyvek árának
alakulása meghatározó lesz a piac jövőjét tekintve.
Miyazaki Jun, a science
fiction művekkel foglalkozó SF Portál főszerkesztője úgy vélte, hogy nem
létezik hatékony eszköz a kalózkodás visszaszorítására, hiszen 24 óra
alatt a dollármilliókból kifejlesztett másolásvédelmi rendszereket is
fel lehet törni. "A kemény másolásvédelem viszont idegesítő a
felhasználó számára" – vélekedett a főszerkesztő, megemlítve, hogy az
olvasót bosszanthatja az, hogy nem tudja átrakni a megvásárolt tartalmat
az olvasójáról például a számítógépére. Szerinte az olvasókkal kell
megértetni, hogy az e-tartalom is érték, a piac túlélése múlik azon,
hogy fizet-e a felhasznált tartalomért.
Séllei Aranka, a
Digitalbooks kereskedelmi vezetője rámutatott, az árkérdés az egyik
legfontosabb probléma ma az e-könyvek piacán, szerinte a tartalomnak
kellene meghatároznia a termék árát. Séllei úgy vélte, el kellene érni,
hogy az e-könyvek ugyanúgy az ötszázalékos általános forgalmi adó
hatálya alá essenek, mint például a hangoskönyvek. Ehhez szerinte a
kiadók összefogására és közös fellépésére van szükség. Kiemelte, a
tapasztalataik azt mutatják, hogy rendkívül sok illegális tartalmat
használnak a fogyasztók.
Bakos Péter, az újonnan
alakult Ad Astra Kiadó vezetője arról beszélt, hogy a kiadók
bizalmatlanok az e-kiadást illetően. Mint fogalmazott, eddig öt könyvet –
ebből hármat e-formátumban – jelentettek meg, de a kalózverziók már
felbukkantak a neten. Igaz, nem az e-könyvet másolták le, hanem valaki
beszkennelte a papíralapú kötetet – tette hozzá.
Kereszty András, a www.ahonapkonyve.hu
alapítója közös fellépésre buzdított, ugyanakkor felhívta a figyelmet
arra, hogy mivel az áfakérdést az Európai Unió szabályozza, ezért
először Brüsszelt kellene meggyőzni arról, hogy e-könyvekre is
alkalmazni lehessen a kedvezményes adózást.
Moldován István, az
Országos Széchényi Könyvtár e-könyvtári szolgáltatások osztályának
vezetője arról beszélt, hogy az intézményben már 10–15 éve azon
dolgoznak, hogy a könyvtárban fellelhető szövegek elérhetőek legyenek az
interneten is – szerinte ez a tevékenység alapozta meg a hazai
e-könyvpiacot. Megjegyezte, míg a kiadók a mában és a holnapban
gondolkoznak, ők a "holnaputánban", ezért nemcsak köteteket
digitalizálnak, hanem az e-könyvek utáni kötelespéldányokat is
beszerzik-őrzik. Rámutatott, hogy az Egyesült Államokban és az Egyesült
Királyságban már működik az e-könyvkölcsönzés, szerinte célszerű lenne
ezt Magyarországon is elindítani. "Ez nem vesz el piacot" – jegyezte
meg, hozzátéve, az e-könyvkölcsönzés inkább népszerűsítheti a
formátumot. Az E-Könyv Magyarország Kft. egyik ügyvezetője, Weiler Péter
arról számolt be, hogy a Shopline és a Líra Zrt. közös vállalkozásának
első két éve "vízválasztónak" tekinthető: "sokat tanultunk, sokat
hibáztunk és persze sokat invesztáltunk" – jegyezte meg. Bejelentette:
már működik az ekonyv.hu webáruház, amely mintegy 1300 címet kínál a
vásárlóknak.
Csordás Attila ügyvezető
az ekonyv.hu-t ismertetve elmondta: Amerikában már a teljes könyvpiac
közel egyharmadát az e-könyvek forgalma adja, míg a magyar szegmens még
az egy százalékot sem éri el. Az új webáruházról megjegyezte, az itt
kapható tartalmak valamennyi fontos fájlformátumban elérhetőek, így a
Kindle-olvasókon is olvashatók. Megjegyezte, hogy igyekeznek naprakész
kínálattal előállni: a könyvheti termésből például a Szép versek vagy Spiró György Magtár című
kötete is elérhető már e-formátumban. Az ügyvezető kitért arra is, hogy
a kiadókat segíti az, hogy "valós időben" követhetik, milyen ütemben
vásárolnak köteteikből az olvasók.
0 Megjegyzések