Internetre
kerültek a Magyar Tudományos Akadémia Könyvtárának ősnyomtatványai,
amelyek a MTAK honlapján keresztül így elérhetővé válnak a szakemberek
és az érdeklődők számára is.
Az európai könyvnyomtatás Johannes Gutenberg 42 soros Bibliájával
indult 1454/55-ben. Kezdetben a nyomdászok a kódexeket utánozták,
ugyanazokat a rövidítéseket használták a szövegben, és a nagyobb
kezdőbetűk, az iniciálék helyét kihagyták, hogy azokat majd a könyv
tulajdonosa festesse be ízlésének és pénztárcájának megfelelően. A
nyomdász nevét, a nyomtatás helyét és idejét sok esetben magában a
könyvben nem tűntették fel, ezeket a későbbi kutatás derítette ki. Az
első fél évszázadban nyomtatott könyveket nevezik – önkényes határként
1500. december 31-ig – ősnyomtatványoknak. Ma mintegy 29 ezer ilyen
kiadványt tartanak számon a világon – mondta Rozsondai Marianne.
Ismertetése szerint a Magyar Tudományos Akadémia Könyvtárát gróf
Teleki József, az Akadémia első elnöke alapította 1826-ban, 30 ezer
kötetes családi könyvtárának felajánlásával. Ebben 409 az
ősnyomtatványok száma. Ráth György (1905), majd gróf Vigyázó Ferenc
(1928) könyvtárának hagyatékozásával 145, illetve 431 tétellel, valamint
további adományokkal és vásárlásokkal gyarapodott az állomány. Az
Akadémia Könyvtárában ma mintegy 1020 ősnyomtatványt őriznek, 1200
példányban.
Ez hazánk második legnagyobb ilyen gyűjteménye. A régi könyvanyag
túlnyomórészt tehát több magánszemély gyűjtéséből állt össze, ebből is
adódik, hogy 112 ősnyomtatvány van meg két példányban, és továbbiak
három vagy több példányban. A gyűjtők a könyveket főleg a 19. század
folyamán külföldi antikváriusok útján szerezték be. Kevés olyan példány
van, amely már a 15. században Magyarországon volt. Az Akadémia
Könyvtára ősnyomtatvány-gyűjteményének legértékesebb jellegzetessége az,
hogy gazdag magyar vonatkozású kiadványokban. Az állomány mintegy
negyede ilyen: Temesvári Pelbárt, Laskai Osvát és Michael de Hungaria
prédikációi, Thuróczy János Chronica Hungaroruma (brünni és
augsburgi kiadásából összesen nyolc példány), Mátyás király törvényei,
magyar királyoknak és magyarországi humanistáknak ajánlott művek,
magyarországi egyházmegyék használatára nyomtatott szerkönyvek,
természetesen mindez latin nyelven – magyarázta Rozsondai Marianne.
Az ősnyomtatványok között van több olyan is, melynek egyetlen
ismert példányát az MTA Könyvtára őrzi. Ilyen például az esztergomi
rítusú temetési szertartáskönyv (1496) vagy a bolognai diákverseket
tartalmazó Boazana (1495 körül).
Sok a neves tulajdonos és az érdekes bejegyzés. Csak néhány példa.
Egy orvosi könyv egykor Hartmann Schedel, a 15. század második felében
élt nürnbergi orvos, az ismert Világkrónika összeállítójának
tulajdonában volt. A budai Nagyboldogasszony-templom plébánosa írta be
nevét 1500-ban egy könyvbe, melynek kötése is korabeli budai reneszánsz
stílusú. Az 1499–1531 évekre szóló csillagászati Almanachban 1514
júliusának oldalain olvashatjuk a tulajdonos bejegyzéseit a
magyarországi (Dózsa-féle) hadi eseményekről. Madách Imre 1862-ben
ajándékozott egy Hymnarium-ot az Akadémiának, amikor Rómer
Flóris, a Kézirattár első kurátora őt Alsósztregován meglátogatta –
sorolta az érdekességeket Rozsondai Marianne.
A régi könyvek, így az ősnyomtatványok esetében is elengedhetetlen
az egyes példányok előtörténetének feltárása, a korábbi tulajdonosok
azonosítása, a sorok közötti vagy a margóra írt bejegyzések kibetűzése, a
belső kézi díszítések leírása, a könyv állapotának és az esetleges
hiányoknak a közlése. A könyv kötését is vizsgálni kell, készítésének
idejét és helyét meghatározni, hiszen egészen az 1800-as évekig a
könyvet a vásárló, a tulajdonos köttette be, így a kötés is sokat elárul
az adott példány történetéről – mondta.
Az MTA Könyvtárának ősnyomtatványairól több év munkájával most új
katalógust készítettek, melynek hármas célja, hogy a mai állományt,
annak mai állapotát számbavegye, az egyes példányokat részletesen –
képekkel is illusztrálva – jellemezze, továbbá hogy a katalógust a
könyvtár honlapjáról (konyvtar.mta.hu) az interneten a szakemberek és az érdeklődő közönség számára elérhetővé tegye – összegezte Rozsondai Marianne.
0 Megjegyzések