József Attila mellszobrának koszorúzásával kezdődött el a magyar költészet napi megemlékezés Moszkvában.
(MTI) Az orosz állami idegen nyelvi könyvtára udvarán álló mellszobrot a Szőcs Géza kulturális államtitkár és Szentmártoni János, a Magyar Írószövetség elnöke vezette küldöttség tagjai koszorúzták meg. A költészet napi események folytatásaként Babus Antal irodalomtörténész
József Attila költészetének szovjetunióbeli fogadtatásáról tartott
előadást. Az első orosz nyelvű József Attila-kötet csak 1958-ben jelent
meg, nem elsősorban a szovjet irodalmi cenzúra miatt, hanem az itt
emigrációban élő, József Attilára féltékeny Hidas Antal miatt –
olvasható az irodalomtörténész Árral szemben című munkájában. A
szakember nemcsak a kedden kezdődött Magyar Költészet Hete
eseménysorozatra érkezett Moszkvába, hiszen 1990 óta kutatja a szovjet
kulturális politikát. A költészet napja alkalmából szerdán az orosz fővárosban Várótermemből rendezek hazát címmel Iancu Laura
moldvai csángó magyar költőnő és Szentmártoni János költő, a Magyar
Írószövetség elnöke alkotói estjét ugyancsak a moszkvai idegen nyelvi
könyvtárban tartották.
Szentmártoni János elmondta: célja, hogy
egy hosszú távú együttműködés alapjait sikerüljön megteremteni az orosz
partnerszövetséggel. Örömmel tapasztalta rögtön látogatása elején,
milyen lelkesedéssel és érdeklődéssel fogadták az új kapcsolatfelvételt
Moszkvában az irodalmi élet kiválóságai.
A Moszkvai Magyar Kulturális Intézet
szervezésében csütörtökön nagyszabású tudományos kerekasztal
tanácskozással folytatódik a Magyar Költészet Hete Oroszországban című
rendezvénysorozat. Neves orosz kritikusok, irodalomtörténészek és
műfordítók vesznek részt a beszélgetésen, köztük Vjacseszlav Szereda, aki József Attila Semmi ágán című verseskötete orosz kiadásának szerkesztője, vagy Leonyid Volodarszkij költő, akinek verseskötete most jelent meg magyarul.
0 Megjegyzések