Huszonnégy
kötetben adja ki a Kossuth Kiadó a Britannica Hungarica Nagylexikon
díszkötéses sorozatát, amelyben mintegy 40 ezer címszó kapott helyet -
hangzott el a Kossuth Kiadó sajtótájékoztatóján a XIX. Budapesti
Nemzetközi Könyvfesztiválon. A sorozat két év alatt ér a végére.
Az első kötet a könyvfesztiválra készült el, a kiadást hároméves
előkészítő munka előzte meg. A vezérigazgató felidézte, hogy az
Encyclopaedia Britannica első kiadása 1771-ben jelent meg két skót
nyomdász ötlete nyomán, és már ebben a több mint 2600 oldalas, 160
rézmetszettel illusztrált kiadásban voltak magyar szócikkek. Kocsis
András Sándor a rendezvényen bemutatta az első kiadás két reprint
kötetét, amelyből egyet ünnepélyesen átadott Sajó Andreának, az Országos Széchényi Könyvtár főigazgatójának.
Az igazgató beszédében kitért arra, hogy a lexikon tizenharmadik,
1926-os kiadásának olyan szerzői voltak, mint Albert Einstein, Sigmund
Freud, Lev Trockij vagy G. B. Shaw. "Mint a sivatag homokja rakódtak
egymásra a rétegek" – vélekedett Kocsis András Sándor a könyvsorozatban
helyet kapott hatalmas tudásanyagról. Ugyanakkor megjegyezte: a
könyvpiaci tendenciák alapján előfordulhat, hogy ez lesz Magyarországon
az utolsó kinyomtatott lexikon. Idén márciusban ugyanis a brit kiadó
bejelentette, hogy megszűnik a nyomtatott kiadás, és csak a digitális
verziókat bővítik.
Kocsis András Sándor tájékoztatása szerint a Britannica Hungarica
Nagylexikon-vállalkozást egy mintegy 3000 főt érintő piackutatás előzte
meg. Megjegyezte: a lexikon az árával is csábító lehet, hiszen nem kerül
többe kötetenként, mint egy "háromszáz oldalas paperback lektűr".
Nádori Attila, a nagylexikon főszerkesztője
elmondta: elsősorban világos, hiteles, egyértelmű és megbízható
ismeretek összefoglalására törekedtek, és igyekeztek a szócikkeket
olvasmányos, szórakoztató formában megírni, például elhagyták a más
lexikonokra jellemző nehezen értelmezhető rövidítéseket. A főszerkesztő
szerint a sorozat valószínűleg egy korszakot zár le a könyvkiadásban.
Vámos Tibor akadémikus arról beszélt, hogy a
nyomtatott művek hitelességére a világháló korában is szükség van. Mint
fogalmazott, a neten található információ többségét ellenőrizni kell,
míg a lexikonok szerkesztői nevükkel hitelesítik a kötetbe szerkesztett
adatokat. "A lexikonok egy világot tárnak elénk egy adott időpontban" –
fogalmazott.
Bemutatták a Kossuth-csoport két magazinját is, a BBC History-t, illetve a BBC GoodFood – Világkonyhát.
0 Megjegyzések