A lehanyatló Nap fénysugár-ecsettel aranyszínűre
festette be a fák csúcsíveit,
s én kint ültem Bibliámmal lelkem ormain,
nyitottan, rácsodálkozva,
hogy mintegy opálos varázs-tükör által láthatom,
miként ragyogja be fejemet az alkony,
emberszeretőn, barátságosan, melegen és simogatóan
árad szét ereimben a krisztusi szeretet,
megrészegülve az égi igézet kitárulkozó jelenségén,
általkavarog bennem, felcsillantja egy percre,
hogy milyen szépségek is lesznek majd az Új Városban,
ahol nem lesz éjszaka, nem lesz halál,
és most a végtelenbe eresztem áldozati füst gyanánt
hálatelt imádatomat, mert a messzeségből Ő üzent nekem,
csodálatos postával, hogy légy a hegyeknél is
állhatatosabb, kitartó a hitben, a megpróbáltatásban,
hogy áldássá tudjál válni a környezeted számára.
festette be a fák csúcsíveit,
s én kint ültem Bibliámmal lelkem ormain,
nyitottan, rácsodálkozva,
hogy mintegy opálos varázs-tükör által láthatom,
miként ragyogja be fejemet az alkony,
emberszeretőn, barátságosan, melegen és simogatóan
árad szét ereimben a krisztusi szeretet,
megrészegülve az égi igézet kitárulkozó jelenségén,
általkavarog bennem, felcsillantja egy percre,
hogy milyen szépségek is lesznek majd az Új Városban,
ahol nem lesz éjszaka, nem lesz halál,
és most a végtelenbe eresztem áldozati füst gyanánt
hálatelt imádatomat, mert a messzeségből Ő üzent nekem,
csodálatos postával, hogy légy a hegyeknél is
állhatatosabb, kitartó a hitben, a megpróbáltatásban,
hogy áldássá tudjál válni a környezeted számára.
0 Megjegyzések