Kínjaim verseidbe felejtettek
szavaid hűs csendjében kémlellek.
Beteg szívednek minden dobbanás
napjaidon fárasztó vonszolódás.
Leselkedik szemedből a néma gyász
arcodon elmúlás csókja jajong
csontodig kínhalállal tusakodsz.
Csilingelő, játékos rímeiddel
mégis tartod bennem a küzdelmet
izmosítod lankadó hitemet
sugallod az életszeretetet.
0 Megjegyzések