Téli nap hunyorít az égen, hidd bátran, benn, a meleg szobában, hogy kinn is kellemes az idő. Hanyatt fekszik a megszokott ágyában és nézi a plafont, amely két hónapja még szürkébe hajló fehér színben pompázott, most pedig frissen főzött húsvéti tojásra hajaz, amely várja, hogy szorgos leánykezek élénk kékre, vagy cseresznye pirosra fessék. Kata kislányként ezt a két színt preferálta, s amíg tartott, azokból választhattak a locsolkodók. Dani tudta, hogy csoki tojást akkor osztogatott a húga, amikor az igazik elfogytak, ezért rendszerint ebéd után locsolkodott, a falmelléki kölnivel, ahogyan az apja a csapvizet becézte.
A mennyezet tojáshéj színe jellegtelen, tucat szín és egyáltalán nem illik hozzá. Legalább az oldalfalakat festhették volna élénkre, jó, nem Royal kékre vagy cseresznye pirosra, de mondjuk egy halvány bordóra, most az a divat. Biztos benne, hogy az anyja intézte az egészet, csupa jó szándékból, mint ahogyan ha kinyújtja a jobb kezét, ott találja az éjjeli szekrényen a régen kihűlt reggelijét, bundás kenyeret citromos teával.
Rendben, nem kell hozzá különleges tehetség, hiszen érzi a bundás kenyér illatát, egyébként is huszonnyolc éve az anyja minden reggel elkészíti a reggelijét és képes azt az ágyba is hozni, ha nem jelenik fél hétkor az étkezőasztalnál. Pontosabban huszonhét év és négy hónapig. Meg a mai napon. A közüle hiányzó tíz hónapot Írországban töltötte, ahová nyelvtanulási céllal utazott, miután megszűnt a munkahelye, ahol HR tanácsadóként dolgozott.
Ideje lenne felkelni, fél tíz is elmúlt. A gyomra már korog az éhségtől. Mennyei lesz végre egyedül, komótosan reggelizni, Kata délelőtt az egyetemen okosodik, a szülei pedig dolgoznak, csak öt körül érnek haza. Odakinn is harmadmagával bérelnek egy nagyobb lakást, és hiába önálló a szobája, amint kilép az ajtaján, rögtön belebotlik valakibe, vagy az állandó, vagy az egy-éjszakás lakótársba.
Reggeli után majd letusol, és délig csavarog a városban. Együtt ebédel a barátjával, utána kettőkor találkozik Orsival, a volt barátnőjével. Ötre haza kell érnie, mert este tizenegykor ért haza a reptérről és az anyja megígértette vele, hogy vacsora után elmeséli az élményeit. Este tizenegykor pedig jobb híján elindul az éjszakába. Ha Orsi átírja a programját, akkor már vacsorázni sem jön haza, jó lesz az holnap reggelire.
Hidegen is isteni a bundás kenyér, a tea csak a ráadás.
Az ablak előtt állva eszik, egyik kezében a tányér, a másikkal meg egymás után tömi magába a kenyereket.
Az elmúlt hónapokban többet tanult, mint annak idején az egyetemen, persze, nem az elméleti, hanem szigorún a gyakorlati tudása bővült, olyan meglehetősen fontos ismeretekkel, mely szerint ha nem vesz magának ételt, akkor üres marad a hűtő és a gyomra is, továbbá nincs annyi ruhanemű és fehérnemű a világon, amelyet ne kellene egyszer csak kimosni, vasalni, valamint ha nem takarít rendszeresen, és nem tartja rendben a dolgait, piszokkal, porral, szeméttel turbózott őskáosz keletkezik.
Ha jól belegondol, viszonylag rövid idő alatt maga is tagjává vált a gazdálkodj okosan, és takarékoskodj nevezetű össznépi társasjátéknak.
Kinyitja az ablakot és mélyeket lélegzik a budai hegyek felől érkező friss levegőből.
Lenéz a hófedte parányi kertre, amely az apja felségterülete. Még mindig kivehetők a különböző ágyások, melyekben tavasztól késő őszig talál magának munkát az apja, pedig nem igazán ért a kertészethez, egyszerűen csak a felesége elől menekül.
Ideje átnézni jobban a szobáját, mert a festéssel együtt átrendezték a bútorait, eltüntették a posztereket, egyedül az ágya maradt a régi helyén.
A nyitott polcos szekrényen ott sorakoznak a múlt tárgyiasult emlékei, a sportkupák, melyeket még gyermekkorában nyert az iskolai versenyeken, a családi nyaralások hordalékai, a kis teknőspáncéltól az Eiffel torony üvegből készült kicsinyített másáig, legfelül pedig Dani ezüstkeretes fényképei, ötéves korától napjainkig.
Megfeszülnek arcán az izmok, ahogyan összeszorítja fogát mérgében. Így teszi már harmincöt éve, ha felbosszantják. Sehol sem találja a számára igazán fontos tárgyakat, az első szerelmétől kapott kavicsot, melyet a Fekete tenger hullámai csiszoltak érdekes, amorf alakra, vagy az első egyetemi vizsgájához kapott kabala állatkát, és a legfontosabb fényképet, melyen ketten vannak Orsival, teljes sífelszerelésben, egymást átkarolva nevetnek a fényképezőgépbe, és körülöttük szikrázik a hó.
Amikor a fénykép készült, közöttük a levegő is szikrát vetett, bárki kívülálló érezhette, hogy ők bizony összetartoznak, ez nem egy átlagos szerelem, hanem a SZERELEM.
Anyja kisgyerek korától esténként kikérdezte Danikát, hogy mi történt vele aznap és erről a szokásáról nem mondott le akkor sem, amikor Danikából Dani lett, felnőtt férfiember. Ha este tizenegykor ért haza, anyja akkor is képes volt felkelni, és amíg a konyhában felfalta a hűtőszekrényben számára félretett vacsorát, elmeséltette vele a napját. A fiatalember életének természetes részévé váltak ezek a beszélgetések, ahogyan az esti fogmosás és észre sem vette, hogy anyja szemüvegén keresztül vizsgálja és értékeli a világot.
Dani népszerű a lányok körében, büszke is rá az anyja, hogy Alain Delonra hasonlít a fia, külsőleg és lassan mentalitásában is. Ám Orsi esetében veszélyt érzett, mert a manöken alkatú, szép arcú medikában emberére talált. Neki hiába beszélt, nem tudta Daniról lebeszélni, és a fiát sem tudta eltántorítani a lánytól. Férje is, lánya is rajongott Orsiért, aki képes volt szombat délelőttönként órákig kinn szöszmötölni a kertben a papával, miközben be nem állt a szájuk, beszélgettek és jókat nevettek, Katát pedig, a hízásra hajlamos tinédzsert, olyan sikeresen rávette a mindennapi mozgásra, hogy alakja egyre formásabb lett és már megfordulnak utána is a fiúk.
Írországban döbbent rá Dani a valóságra, hogy az Orsival való szakításra és a hosszabb külföldi tartózkodásra is az anyja bírta rá, no, nem direkt módon, hanem elszórt megjegyzéseivel, félmondataival ültette el benne mindkét cselekedetének magvát, hogy azok szárba szökkenjenek, amint eljön a megfelelő alkalom.
És eljött. Megszűnt a munkahelye és nem talált számára megfelelő, jól fizető állást, ráadásul Orsival is csak heti két alkalommal találkozhatott, mert a lánynak nehéz szigorlatai voltak.
Dani megsértődött a világra. Diplomával, angol nyelvvizsgával bárhol boldogul, ideje lenne körülnézni, gondolta és megszállottként kereste a világhálón a lehetőségeket.
Apja óvta a meggondolatlan lépésektől, de nem hallgatott rá, Katát is leintette, amikor figyelmeztette, hogy Orsit el fogja veszíteni, ha elutazik. Úgysincs rám ideje, horkant fel a húga megjegyzésére és komolyan úgy gondolta Dani, hogy Orsi már nem szereti igazán, ha nem képes úgy beosztani az idejét, hogy reá is több idő jusson.
Egyedül anyja inspirálta, menj kisfiam, láss világot, és biztatásként a családi kasszából azonnal átutalt Dani számlájára félmillió forintot. Intézd mielőbb, ügyes vagy, okos vagy, megállod a helyed, meglásd.
Ideje becsukni az ablakot, mert kihűlt a szoba, szinte fázik a vékony pizsamában. Fél tizenegy, muszáj készülődni, ha tartani akarja a napirendjét.
Tizenegykor végre elindul. A tetőtérben két kis garzont alakítottak ki a szülők, hogy mindkét gyerekük otthon maradjon, amíg csak lehet. A közös folyosóról lépcső vezet a földszinti nappaliba, melyen most Dani szalad lefelé, mert az idő nagyúr. Busszal kell közlekednie, mert elutazása előtt eladta a használtan vett Suzukiját.
Az előszoba ajtóban belülről benne van egy kulcs, valaki a családból mégis itthon van.
- Felébredtél, kisfiam? Hová mész? Kivettem egy nap szabadságot, hogy gulyáslevest és mákos gubát főzzek neked ebédre. Azt szereted.
- Anya, nem vagyok már kisgyerek! Szervusz! Sietek, programom van.
- De Danikám, hát nem beszélgetünk? Elmesélhetnéd, mi történt veled az íreknél?
- Bocs, anya, majd máskor. Szia!
Csapódik az ajtó Dani mögött. Majd szétveti a düh. Egy Menzel film címe után szabadon, beugrik neki, hogy ő nem más az anyja szemében, mint egy szigorúan ellenőrzött gyerek. Pityeg a mobilja, az anyja keresi. Kinyomja. Semmi értelme nincs annak, hogy összevesszen vele. Előbb-után rájön, hogy a huszonnyolc éves kisfiának ideje elengedni a kezét.
Tetszik Daninak a szöveg, a szigorúan ellenőrzött gyerek!
Felhő mögé bújt a nap, s mintha hűvösebb lenne. Dani felhúzza a dzseki cipzárját és zsebre dugja a kezét. Az éjjel-nappal nyitva tartó közért buszjegyeket is árul, vesz egy tucatot.
A gyorsétterem előtt körülnéz és látja, amint Tomi leugrik a villamosról. Úgy üdvözlik egymást, mintha előző nap váltak volna el. Tomi javasolja, hogy hagyományos étterembe menjenek ebédelni, mert ott legalább lehet beszélgetni is, és Daninak biztosan a hazai ételekre fáj már foga.
Két utcával lentebb, az alagsori családias kis étteremben kötnek ki, ahol gyors a kiszolgálás. Húsgombóc levest, rántott csirkét rendelnek, tört krumplival és uborkasalátával, desszertnek meg túrós palacsintát kérnek csokis öntettel.
Ebéd közben a két fiatalember jót mulat Dani sztorijain, hogyan tanul meg mosni, takarítani és már a főzéssel is kacérkodik.
Tomi figyeli a barátját, aki külsőleg és belsőleg sem a régi már. Az nem is olyan érdekes, hogy Dani ruházata jó minőségű, márkás, a legújabb kinti divat szerinti, hanem az arca markánsabb lett, feszesebben fogalmaz, mégis van benne egy lezserség, s nyoma sincs a korábbi minden áron való görcsös megfelelésnek. Dani értekezésnek beillő módon ismerteti barátjával az ír sör és whisky eredetét, az alkoholfogyasztási szokásokat, átszőve finom humorral, majd negyed kettőkor az órájára néz, bocsánatot kér, hogy mennie kell. Egy hétig itthon lesz, még összefutnak.
Érzi Dani, hogy barátjának nem tetszik ez a nagy sietség, de mielőbb látni akarja Orsit, akivel hetente e-mailt váltanak, humoros kis történeteket mesélve egymásnak, mint két régi barát. A mai napig nem tud megbirkózni a hiányával, még tíz hónap után is Orsi arcát látja maga előtt, ha Birgitet öleli.
Megírta Orsinak, hogy hazajön és szeretne vele találkozni. Összefuthatunk, válaszolta a lány és ebben maradtak. Megtapogatja a zsebét, megvan, ott van az üveg parfüm, díszcsomagolásban, melyet Dublin legjobb parfümériájában vásárolt, közel egyórás válogatás után.
Összefuthatunk. Rövid válasz, mégis reménykeltő. Talán felizzik még közöttük a szerelem, mert érzi, hogy parázslik még Orsiban is a tűz, nem hamvadt el nyomtalanul. Nem hamvadhatott el! Fél éven belül összeházasodhatnak és egy év múlva, ha végez az egyetemen a lány, mehet utána. Akkorra már biztos egzisztenciája lesz, s a főnöke, az egyik legnagyobb fejvadász cég vezére, biztosan segít Orsinak állást találni valamelyik neves kórház gyermek osztályán. Nem kétséges, hogy Orsi jó gyerekorvos lesz.
Az egyetem aulájában belebotlik Gárdos Grétába, Orsi egyik csoporttársába, aki úgy meglepődik Dani láttán, mintha kísértetet látna.
- Szia, Kati!
- Szevasz, Dani! Rég láttalak. Hogy kerülsz ide? Nem Írországban dolgozol?
- De, ott dolgozom, csak egy hétre hazajöttem. Nem tudod, hol találom Orsit?
Gréta arcán árnyék suhan át.
- Talán tíz perc múlva itt lesz. Gyere, igyunk egy kávét a büfében és addig mesélj Dublinról.
Dani fülében hamisan cseng a lány hangja. Pár másodperc múlva megtudja az okát.
Nyílik a lift, és egy magas, kissé mákos hajú férfi mögött, kilép Orsi, bal kezével gömbölyödő hasát simogatva. A férfi átkarolja a lányt, arcára puszit ad, s meghitt beszélgetés közben a kijárat felé tartanak.
- Dani, gyere már! Remélem, ezek után már nem akarsz Orsival találkozni?
Láthatólag gyorsan megvigasztalódott Orsi a szakításuk után!
- Dehogynem! Most akarok csak igazán! Kösz, Gréta! Szia!
Dani hiába kapkodja a lábát, mire kiér a parkolóba, Orsiék kocsija már a négyes főút felől érkező gépkocsifolyamba olvad.
Nem tud mit tenni, tehetetlenül megáll, s mérgesen legyint a levegőbe.
Gréta éppen akkor ér oda, és megérinti a vállát.
- Nyugodj meg, Dani. Orsi tisztában van azzal, hogy anyád nélkül nem hozol döntést semmiben. Egyszerűen képtelen rád haragudni, Anyafi. Bocs!
Miről van szó? Dani mérgében elvörösödik, összeszorítja a fogát.
- Mondd még egyszer? Mi vagyok én?
- Ugyan, ne vedd zokon! Így hívunk a hátad mögött! Igazán, csak kedvességből.
- Mióta!!!!?????? Mióta becéztek így?
- Hát, meglehetősen régen. Ha jól emlékszem, azóta, hogy anyád nevére tették félre a színházjegyeket az Operában.
Azonnal bevillan a kép, amikor Dani két évvel ezelőtt, először vitte haza Orsit, egy szombat déli ebédre, és bemutatta a családjának. Akkor este a szülei az Operába mentek és másnap reggel anyja azzal ébresztette, hogy meghagyta a pénztárosnál, ha valaki visszaadna két jegyet a következő szombati előadásról, tegye el a nevére és hívja fel, mert a fia és a barátnője okvetlenül meg szeretné nézni. Tudod, kisfiam, majd kiderül, hogy Orsi mennyire kulturált. Hiába medika, mégiscsak egy baranyai kis faluból származik.
- Ezt a nevet… Orsi találta ki?
- Nem, dehogy. Én vagyok a keresztanyád! Orsi a fejébe vette, hogy leszoktat téged erről az anyafüggőségről, de nem sikerült. Azért szeretünk! Na, szia, mennem a patológia gyakorlatra.
Meg sem várja a lány, hogy elköszönjön tőle a fiú, sietősre veszi a figurát, mielőtt még többet elárulna Orsiról. Az Anyafi névvel régóta tartozott Daninak, legszívesebben már másfél éve elmondta volna neki, de Orsi nem engedte. Gréta számára a barátság szent dolog, s a barátnője kérését tiszteletben tartja, pedig nem ért egyet vele. Ha tudná Dani, hogy a szakításuk után alig tudott lelket verni Orsiba, aki zombiként élt hetekig, s fél éjszaka ott ült a számítógép mellett, várta Írországból a fiú üzenetét, hogy tévedés volt és még mindig szereti. Jöttek is a levelek, humoros kis sztorikkal, és rá kellett jönnie, hogy Dani komolyan gondolta a szakítást, hiszen anyja árnyékából kilépve továbbra is barátként viselkedett, mint akik között a szerelem szóba sem jöhet. Szerencsére Csáky professzort fél évre meghívták egy müncheni klinikára és az öreg ráhagyományozta Kelemen adjunktusra az egyetemi gyakorlatokat. Így ismerkedtek meg Orsival, s amint a lány terhes lett, feleségül vette. Jó nekik, gondolja Gréta és belép a metró kocsiba. Húsz perc múlva a kórházban kezdődik a gyakorlata.
Anyafi, Anyafi, Dani, Anyafi vagy, dübörögnek fejében a szavak. Már késő Gréta után szaladni, úgysem érné el.
Előveszi a telefonját, bekapcsolja és látja, hogy az anyja legalább ötször hívta. Üzeneteit kitörli és felhívja az apját.
- Gyere, Dani, nyugodtan használhatod a számítógépemet, majd szólok Ernának, hogy engedjen be. Értekezleten leszek négyig, ha gondolod, várj meg. Szia!
Legalább öt éve nem találkozott Erna nénivel, aki harminc éve az apja titkárnője, s úgy követi az öreget mindenhová, mint fényt az árnyék. Ha jobban belegondol, úgy bánnak egymással, mintha vér szerinti testvérek lennének. Útközben leszáll a villamosról, nagy csokor virágot vesz és hozzá egy doboz édességet.
Nagy pelyhekben esni kezd a hó, ettől máris jobb kedvre derül. Tudja, hogy Gréta a tizedét sem mondta el annak, amit tudni szeretne, de nincs semmi baj, itt az ideje, hogy végleg elengedje Orsit, akit, be kell, lássa, nagyon megbántott. Hogyan gondolhatta, hogy a lány vár rá bizonytalan ideig, hiszen maga sem tudta, hogy egy hétre megy, vagy egy hónapra, esetleg kitart egy évig, vagy belevág önálló egzisztencia teremtésébe, s végleg letelepszik az íreknél. Ebben az egyben igaza volt az anyjának, hogy bizonytalan időre nem kötheti le Orsit, nem várhatja el, hogy kitartson mellette, amikor ő maga sem tudja, mit akar, és ahogyan az eddigi nőügyeit ismeri, az első adandó alkalommal becsajozik.
Nem, mégsem volt igaza az anyjának, mert mind a ketten kibírták volna az egymás nélkül töltött időt, legyen az bármennyi, ha eljegyzik egymást. Orsit lefoglalja az egyetem, s neki sem egészen sétagalopp megteremteni az életkörülményeit az ismeretlen országban, megszokni egy idegen nép mentalitását, megismerni a szakmai kihívásokat, főleg akkor nem, ha az első fél évben egy pizzériában mindenesként kényszerült dolgozni. Ha nem találkozik Birgittel, a darázsderekú, szép arcú, fekete, göndör hajú mulatt lánnyal, aki zárás előtt egy perccel rendelt tíz pizzát, hogy elvigye a kollégáinak, akkor még ma is ott ugráltatná mister Browne, reggel héttől este hétig. Birgit jót mulatott Dani angol kiejtésén, és amikor a fiú randevúra hívta, jópofának tartotta a szituációt és belement a játékba. A találkozásaik eleinte kiadós beszélgetésbe torkolltak, amely alapja a másik iránti kíváncsiság volt, és a nemiség kizárólag az udvariasság határain belül kapott szerepet. A pengeeszű, cserfes Birgit, a tizedik randevújuk körül úgy intézte, hogy találkozzon Dani a főnökével, a neves fejvadász cég vezetőjével, mister MacDermottal, aki hallomásból tudott Dani létezéséről. Izgatta a fantáziáját, hogy mit tudhat a HR szakmáról egy magyar fiatalember, ezért Birgiten keresztül kérte Danit, hogy adja be a céghez a Curriculum Vitea-jét.
Egy hét múlva mister MacDermottal aláírta Dani az egyéves munkaszerződést, és aznap szeretkezett először Birgittel. Megállta a helyét, a munkában és Birgitnél is, s ha nehézségei támadtak, elővette a jó kis magyar virtust, és huszárvágással kivágta magát a legnehezebb helyzetekből is. Ha jobban belegondol, Írországban lett igazán felnőtt férfi, aki egyedül dönt, és viseli döntési ódiumát.
Mister MacDermot tartott attól, hogy magyar diplomával, magyar mentalitással Dani nem tölt nála fél évnél többet, de engedett Birgit késének, mert a lány már annyira zaklatta a kérésével, hogy vegye fel a fiatalembert, hogy attól félt, kilép a lány a cégtől és nélküle nem mennének olyan simán az ügyek. Negyedév múlva belátta, hogy jól járt a fiúval, akinek kiejtésén még érződik a közép európai származása, de az esze vág, mint a penge, s ezernyi ötlettel oldja meg a rizikós helyzeteket is. Nem osztogatja a dicséretet, de minden áron szeretné megtartani Danit, ezért amikor megtudja, hogy egy hétre hazalátogat a szüleihez, soron kívüli jutalmat ad neki. Hiába tud Birgit és Dani liezonjáról, jobban bízik a pénz hatalmában, mint a fiatalok közötti szerelmi viszonyában. A pénz visszahozza. Bár még ebben sem biztos, nem egy pénzéhes ez a magyar gyerek.
Két megállóval korábban leszáll a buszról, hogy gyalogoljon egy kicsit, mert közben kiválóan lehet gondolkodni. Ha szerette volna Orsi, akkor most nem várná más férfi gyermekét. Őszintén szembenéz a tényekkel, már benne sem lobog a szerelem a medika iránt. Birgit teljesen más. Mindent ad, és semmit sem kér, nincsenek elvárásai, melyeknek meg kellene felelnie, egyszerűen csak szereti. Nem mászik bele az életébe, kivárja, amíg elmeséli az itthoni körülményeket, feltárja az okot, amely a kiutazásához vezetett. Csak az országról kérdez és a magyarok mentalitásáról, az ország történelméről, a szokásokról, az irodalomról és a művészetekről. Szüksége lenne Birgitre, a becézésére, a bőre simaságára, az ölelésére. Most azonnal látni akarja! Arról azonban nem mond le, hogy találkozzon Orsival. A portás azzal fogadja, hogy Erna néni várja a harmadik emeleten, a liftnél. Itt is már csak kártyával lehet bemenni a lépcsőházból az irodák előtti folyosókra, nyilván nem szeretnék, ha csengetnie kellene és várni, hogy valaki végre beengedje.
Erna néni úgy örül Daninak, mint rég nem látott unokaöccsének. Meghatódik a virágtól és a bonbontól, hiába, mindig tudta, hogy rendes gyerek Dani. Azonnal leülteti az apja asztalához és az interneten megmutogatja a lánya és a féléves unokája fényképeit.
- Édes Danikám, már neked is lehetne családod, hiszen majdnem egyidős vagy a lányommal. Fogadjunk, hogy kinn vár rád egy csinos kislány?
- Mit tagadjam, Erna néni, valóban így van.
- Nincs egy fényképed a kislányról?
- Nincs, de keresek egyet a neten és megmutatom, csak előbb írnom kell néhány levelet.
- Rendben van, nem is zavarlak. Helyezd magad kényelembe.
Dani felpattan apja görgős foteljéből és leveti a dzsekijét, mely teljesen átnedvesedett a hóesésben. Igen, ott van a belső zsebében a méregdrága parfüm. Belép az internetre és szörfözik.
A repülőjáratokat nézegeti. Éjjel kettőkor indul egy gép, átszállással reggel ötre Birgit Budapesten lehet! Lefoglalja a jegyet és felhívja a lányt, aki Dublinban kimérten, de udvariasan szól a telefonba, majd Dani hangját hallva repes az örömtől. Hát persze, hogy jön, máris beszél mister MacDermottal, két napra el kell, hogy engedje. Tíz perc múlva visszahívja, azzal, hogy szabad utat kapott, és nem kell visszatérnie, csak vasárnap, Danival együtt.
Jön, idejön! Danival madarat lehetne fogatni. Lefoglalja a visszautat is a lánynak és felhívja Katát, muszáj valakivel azonnal megosztani az örömét.
- Figyelj, bátyus! Elmegyek veled Birgit elé, ha nem zavarlak benneteket. Kérdd el Apa kocsiját. Mi lenne, ha nem is mennénk haza? Szólok Szilárdnak, összehozunk egy jó kis bulit és reggel kimegyünk a reptérre. Rendben? Apa majd megmondja Anyának, hogy vendég érkezik. Szerintem majd egész éjjel süt-főz és mérgelődik, hogy nem vagyunk otthon. Hatkor várlak a Körtéren. Szia!
Dani megnézi az e-mailjeit. Visszaigazolták a repülőjegyeket, és a bankszámlájáról leemelték az árát. Akkor ez már rendben is van.
Mérhetetlen nyugalmat érez, csak szíve körül bizsereg valami, valami, amit még sohasem érzett korábban. Vágyakozást Birgit után. Dublinban ilyet soha nem érzett. Itthon jött rá, hogy igazán szereti a lányt.
Az interneten megkeresi a társasági oldalt, ahol ott van Birgit is, számtalan fotón, közöttük olyan is akad, amely a munkahelyen készült és mindketten ott vannak rajta.
Kimegy a titkárságra és behívja Erna nénit, nézze meg a barátnőjét. Éppen érkezik az apja is, megölelik egymást és Dani gyorsan elhadarja apjának, hogy meghívta a barátnőjét, aki holnap reggel érkezik és Katával mennek elé a reptérre, kellene a kocsi.
- Vigyed, fiam, legalább gyalogolok kicsit, rám fér. No, hadd lássam azt a kislányt!
A számítógép képernyőjén darázsderekú, szép arcú, fekete, göndör hajú mulatt lány egész alakos képe, aki mosolyog, s kivillan hófehér fogsora. Sötétkék kosztümben, körömcipőben van, tökéletes a sminkje. Mintha egy divatlapból vágták volna ki a képet.
Erna szörnyülködve a szája elé kapja a kezét, nehogy megszólaljon. Dani apja arcát figyeli, aki az első pillanatban meglepődik, majd hangosan elneveti magát.
- Fiam, gyönyörű ez a nő! Gratulálok! Ő Birgit, ugye? Erna, kérem, hozna nekünk két kávét? Nos, Dani, ideje lenne beszélgetnünk, mint férfi a férfivel.
A titkárnő hangosan csukja be maga mögött az ajtót, hiszen tudja, hogy nem fontos és egyáltalán nem sürgős az a kávé, egyébként is csak egy gombnyomás, s máris folyik a fekete. A kérdés az, mikor nyomja meg a gombot. Szívesen meghallgatná apa és fia beszélgetését, ha tehetné.
Erna mindent tud a főnökéről. Ha nem is mindent, de lényegesen többet, mint a családja. Blankát, a főnök feleségét, meghatározhatatlan szoros kapocs fűzi a fiához. Dani születésétől kezdve Blanka életének értelmét jelentette. Anyatigrisként ügyelt a fiára, senki sem szólhatott bele a nevelésébe, még az apja sem, pedig próbálkozott, hogy elvigye a fiát férfias kirándulásokra. Horgászni, túrázni nem mehetett Dani, mert megannyi veszély fenyegette. A főnököt már a válás foglalkoztatta, amikor megszületett Kata, akitől annyi kedvességet kapott, hogy képtelen volt otthagyni a családját. Emlékszik Erna, hogy Katát ötéves korától magával vitte az apja horgászni a Tiszára, vagy túrázni a hegyekbe, és a kislánynak a bizalmasa a mai napig. Blanka kiváló háziasszony, mégsem jönnek ki a főnökkel. Tudja, hogy tizenöt éve szeretője van a főnökének, de hallgat, mint a sír. A főnököt nagyon bántotta, hogy a fia, közel a harminchoz, még mindig az anyja szoknyájába kapaszkodik. Bezzeg Kata éli a maga életét. Időnként megjelenik, együtt mennek az apjával ebédelni és tény, hogy ezekről a másfél-kétórás étkezésekről úgy jött vissza a főnök, hogy szinte lebegett a föld felett.
Hátha Dani élete is rendeződik! Megérdemelné, mert nagyon rendes gyerek.
- Erna, drága, talán elfogyott a kávé?
- Viszem máris, főnök!
Hajaj, máskor mindig érzi, mikor kell vinni, most meg elmélázott. Gyorsan elkészíti a tálcára a tejet és a cukrot, mire lefolyik a kávé, csak be kell adnia. A főnök is, a fia is elhallgat, s csak néz maga elé, amíg leteszi a tálcát és szó nélkül visszavonul.
Dani kavargatja a kávéját, pedig semmit nem tett bele.
- Apa, titkolsz valamit?
- Már nem titkolok semmit. Örülök, Dani, hogy megférfiasodtál és elengedted anyád kezét. Ideje volt. Ne haragudj Orsira. Ketten találtuk ki, kertészkedés közben, hogy fel kell nőnöd, és erre csak akkor van esélyed, ha kikerülsz anyád környezetéből. Tudod, hogy Gréta Anyafinak hívott téged? Orsi szakítani akart veled, nagy nehezen meggyőztem, hogy ne tegye. Legalább addig várjon, amíg elhagyod az országot. Beadagoltam anyádnak, hogy minden valamirevaló család gyereke kimegy külföldre nyelvet tanulni és világot látni. A végén már maga szorgalmazta az utazásodat. Tudod, hogy jövőre Kata Párizsba megy? A fejébe vette, hogy megtanul franciául. Tegye, én nem ellenzem.
- Orsi szakítani akart?
- Ne bolygasd, fiam, megvolt rá az oka. Örülj annak, hogy Dublinban építed a karriered, és megismerted Birgitet.
- Rendben, Apa. Le kell zárni a múltat. Igazad van. Azért kíváncsi leszek arra, hogy mit szól Anya Birgithez?
- Tízpontos kérdés. Majd én előkészítem. Kérem a parfümöt, amit Orsinak vettél. Ne nézz így rám, valamivel le kell vennem anyádat a lábáról. Én meg adom a forgalmit és a kocsi kulcsot.
Belenyúl a belső zsebéve, egy köteg húszezrest vesz elő.
- Most pedig eredj, vegyél annak az ír lánynak egy szép ékszert. Öt napod van arra, hogy megszerettesd vele Magyarországot. Mert előbb-utóbb végleg hazajössz, ugye?
- Hazajövök, Apa. Többedmagammal, remélem.
- Úgy legyen! Eredj, mert múlik az idő, hatkor zárnak az üzletek.
- A plázák nyitva lesznek.
- Te tudod!
Átölelik egymást, úgy, igazi férfi módra. Dani orrát megcsapja apja kölnijének illata.
Bazsalyogva ül be a kocsiba.
Az biztos, hogy nem az anyja miatt ilyen illatos az öreg.
Padlógázzal indul.
Erna az ablakból figyeli, amint Dani nagy sebességgel kifordul a kapun.
- Főnök, kér egy konyakot?
- Duplát kérek! Bátorságot ad!
0 Megjegyzések