Miféle ígér
et? Én ilyet
soha! Szem
enszedett és
ostoba — na jó,
valaha magamnak
(ha egyál-) talán, m
ég az idők hajnalán, ám
e kor már nem a csodák
kora. Szóval, hiú és vak,
de táplálja csak, ha nincs j
obb dolga, míg bele nem k
ékül! Úgy is be kell lássa v
égül, nem vár magára itt se
m gyors halál, sem óhaját l
eső, füttyre ugró szolga. Jo
bb, ha tudja, hogy föltörhet
etlen a pecsét a szájon! No
s, tán kíván még valamit, ba
rátom? Félreértettem volna,
és foga mégis másra vásik?
Sajnálom, ha csupán kopog
tat, az is hiábavaló: a hely n
em kiadó, új lakót nem foga
d, nincs olyan Isten – már b
ocsánat –, kerítsen egy má
sik palackot magának, és
(főleg) húzzon innen!
0 Megjegyzések