Szuhanics Albert: Az igazi férfi könny nélkül sír

Hangosan zokogni soha nem bír,

az igazi férfi könny nélkül sír!

Reá is borulhatsz, támaszod ő,

van benne kitartás, s lelki erő.

Ilyenkor elővesz egy-két poént,

viccesen nevetgél mosolyodért.

Pedig ott legbelül veled zokog,

nagyobb a fájdalma, mint gondolod.

Az igazi férfi könny nélkül sír,

száraz a papír ha levelet ír.

Soha az ő arcán nem láthatod

lelkének kínjait, s a bánatot.

Talán ha jól figyelsz, meghallod még,

körötte finoman remeg a lég.

Ilyenkor egy sóhaj szívéből száll,

mint zárt kalitkából a rab madár.

Az igazi férfi így könnyebbül,

kebléről egy sóhaj mennybe repül.

Ég tengerébe száll, mint egy sirály,

angyalok könnyéből esőt szitál.

Helyette zokog fenn a magas ég,

tisztító esőt küld lágyan feléd.

Sós íze arcodon pereg..., pereg,

vigasztal s szárítja könnyeidet.