Te csak légy jó.
Úgy ahogy azelőtt
amikor még nem a harc
volt a mindenáron.
Ha bántalak
csak mosolyogj el
s ha látom talán én is
így teszek majd.
Százszor szenvedem
pofonjaim élét
de ezt pont neked meséljem el?
Láthattad mennyi érzés
szorult belém.
Távol és oly közel
jártuk a korlátlan mezsgyét.
Te csak légy jó.
Ne kövess járhatatlan
ingoványon, hol az ép észt
olykor én sem találom.
Maradj ott ahol régen is voltál
a tűz körül, ahol
annyi mindent óvtál.
Családot, gyermeket
és néha engem is.
Nézd! Ott az ég
és a napba visz.
Siska Enikőnek szeretettel...
2011. szeptember 8.
1 Megjegyzések