gyertek hát,
üljetek körém,
kiket úgy szerettem,
mert voltak idők,
mikor gyöngyöt termett
hajamban minden
elvetett mag,
gyertek,
járjátok a táncot,
hadd szédüljek bele,
könnyű az én terhem,
mert veled váltam eggyé
porszemként a
mindenségben
………………..
most fordul a világ,
újra érzem az ázott föld
szagát,
ha eltévedt hajnalon felém
hordja a szél
a gyermekkor illatát
0 Megjegyzések