még ma is, pedig már elmúltál
visszatérsz újra és újra
az ölembe és a múltba hulltál;
mélységes mély csókod kútja -
belém égetted magad,
semmi sem írhatott felül...
az az isteni fekete hajad,
s ahogy a vállamra terül...
ó! a szemed fénye még mindig vezet
smárod íze még a számon
az a bournemouth-i éjszaka még itt liheg,
s azóta magamat nem találom.
visszatérsz újra és újra
az ölembe és a múltba hulltál;
mélységes mély csókod kútja -
belém égetted magad,
semmi sem írhatott felül...
az az isteni fekete hajad,
s ahogy a vállamra terül...
ó! a szemed fénye még mindig vezet
smárod íze még a számon
az a bournemouth-i éjszaka még itt liheg,
s azóta magamat nem találom.

0 Megjegyzések